A magyarellenesség egyik romániai „apostola", Kolozsvár egykori polgármestere immár másodízben száll harcba az államfői tisztségért.
2014. október 19., 18:522014. október 19., 18:52
A helyzet iróniája, hogy a másik „apostol\", Corneliu Vadim Tudor is az ellenfelei között van, így vélhetően kioltják egymást.
Funar 1949-ben született a Temes megyei Nagyszentmiklóson, majd 1992-től 2004-ig a szélsőségesen magyarellenes, soviniszta Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) színeiben Kolozsvár polgármestereként tevékenykedett. 1996-ban ugyanezen párt képviseletében indult az elnökválasztáson, ám hiába a túlcsorduló magyargyűlölet, csupán a voksok 3,22 százalékát szerezte meg.
1992 és 1997 között volt a PUNR elnöke, majd átiratkozott a Nagy-Románia Pártba (PRM). Itt 1998-től 2013-ig töltötte be a főtitkári tisztséget, majd 2013 júliusában, az alakulat gyulafehérvári kongresszusán elnökké választatta magát, miközben az addigi pártelnököt, Vadim Tudort kizáratta. Azóta is pereskednek, jelenleg egy bírósági ítélet nyomán éppen Vadim van nyeregben, ezért indult ő a PRM jelöltjeként, miközben Funar függetlenként.
Funar polgármesterként – és azt követően is – mindent megtett annak érdekében, hogy a magyarok se Kolozsváron, se Romániában ne érezzék jól magukat. Polgármesteri mandátuma idején többek között az egykori magyar uralkodó románságára utaló táblát helyeztetett ki a Mátyás-szobor talapzatára, majd a magyarok számára szakrális térnek számító Főtéren ásatásokat kezdett római emlékek után kutatva. A padokat, parkolásgátló oszlopokat és a szemeteskukákat a román trikolór színeire festette, és folyamatosan provokálta a magyarokat.
Legutóbbi, a történelmi tényekkel köszönő viszonyban sem levő „érveken\" alapuló akciója keretében megpróbálja utólag megtorpedózni a jogos magyar tulajdonosok, intézmények és magánszemélyek által visszakapott, 1945. után a kommunisták által elorzott ingatlanok visszaszolgáltatását, mondván: a trianoni diktátum után minden egykori magyar tulajdonost kárpótoltak.
Vagyonbevallása szerint két mezőgazdasági területtel, egy erdővel és egy belterületnek minősülő telekkel rendelkezik. Van egy lakása és egy hétvégi háza Kolozs megyében, valamint három bankbetétje, összesen 228 ezer lej értékben, emellett 23 ezer eurót befektetési alapokban tart.
A magukat az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) alkalmazottainak kiadó telefonos csalókra figyelmeztet az intézmény egy pénteki Facebook-bejegyzésben.
Korrupcióellenes ügyészek hallgatják ki Vasile Iliuţă Călăraşi megyei tanácselnököt pénteken.
Románia a következő két évben nem tudja bevezetni a kötelező sorkatonaságot, mert nincs meg az ehhez szükséges infrastruktúra – jelentette ki Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a szenátus elnöke csütörtök este.
Dél-Koreában tesz hivatalos látogatást hétfőtől szerdáig Klaus Iohannis. Az államfő koreai hivatali kollégája, Jun Szogjol meghívására látogat az ázsiai országba.
Egyelőre ismeretlen eredetű drónok okoztak felbolydulást a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légitámaszponton, amely az ukrán határ közelsége miatt több ezer NATO-katonának ad otthont, hogy elrettentsék Oroszországot egy esetleges támadástól.
Az egészségügyi minisztérium dolgozik egy stratégián a betegeknek az állami kórházakból a magánrendelőkbe való átirányításának korlátozására – jelentette be csütörtökön Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
A kolozsvári ítélőtábla csütörtökön megalapozatlanságra hivatkozva elutasította Cătălin Cherecheş fellebbezését, amelyben a volt polgármester vesztegetés elfogadásáért kapott ítéletének megsemmisítését kérte.
Harminc napos vizsgálati fogságba helyeztek egy, a román hadsereg szolgálatában álló nőt, aki a gyanú szerint súlyosan bántalmazta két hónapos kislányát.
Robbanás történt egy panelház első emeletén Craiován szerda este.
Klaus Iohannis államfő szerda este Brüsszelben kijelentette: nem teljesen világos mindenki számára, hogy mit jelent Románia belépése az Air Schengenbe.
szóljon hozzá!