„Ami még ennél is fontosabb, az az, hogy ez az első alkalom, amikor a román állam képes volt visszahozni az országba egy jogerősen elítélt személyt, és ezáltal bebizonyítani, hogy képes betartatni a bírósági ítéleteket. Ez rendkívül pozitív jelzés a romániai polgárok felé, de a nemzetközi közösség irányába is. Ha megvizsgálják a neves lapokban közölt kommentárokat, látható, hogy Hajsszam visszahozatalát a romániai titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás sikereként könyvelik el\" -  hangoztatta Frunda az RFI rádiónak adott interjújában.

Az RMDSZ-es politikus szerint a titkosszolgálatok mind az államfőt, mind a miniszterelnököt tájékoztatták, a hatályos törvények alapján. „Meggyőződésem, hogy megegyezés született a romániai és a szíriai vezetők között. Véleményem szerint a fő érv, amiért a szíriai hatóságok beleegyeztek, hogy az elítéltet Romániába szállítsák,  az a tény volt, hogy Románia nem zárta be damaszkuszi nagykövetségét. Nagyon fontos számukra, hogy Damaszkuszban nyitva legyen ez a nagykövetség, amely az egyetlen, U-s tagállam által fenntartott, működő külképviselet\" – mutatott rá Frunda.

Szerinte a Bukarest által az ügyben tanúsított diszkréció normális. „Ez a normális, a román egységek egy idegen országban hajtottak végre küldetést. A román törvények értelmében az ilyen információk titkosak, és csakis az ötven éves titkosítási határidő lejárta után oldható fel a tikosságuk. Az, hogy hogyan, milyen repülővel jutottak be az illető országba, kevésbé fontos, és csak a sajtót érdekli\" „ – mondta Frunda.

Mint arról beszámoltunk, pénteken reggel jelentette be az államfői hivatal, hogy viszszahozták a közel-keleti országból és átadták a rendõrségnek a korábban Romániában élõ vállalkozót, akit távollétében húsz év börtönre ítéltek terrorizmusért. A román–szíriai állampolgárságú vállalkozót három bukaresti újságíró – Marie Jeanne Ion, Ovidiu Ohanesian és Sorin Mişcoci – 2005-ben, Irakban történt túszul ejtésének megszervezésében találták vétkesnek. A nyolc évvel ezelõtti túszdráma során a sajtósok fogvatartói az al-Dzsazíra arab hírtelevízióban közzétett videoüzeneteikben a román csapatok Irakból való kivonását követelték, és a túszok megölésével fenyegetõztek. 

A Romániában letelepedett, magas szintû politikai kapcsolatokkal rendelkezõ, gazdasági bûncselekményekkel is vádolt Hajszam közvetítõként lépett színre: azt állította, a túszejtõk felvették vele a kapcsolatot, és az újságírók elengedéséért fejenként egymillió dollár váltságdíjat követelnek.A túszokat végül máig ismeretlen körülmények között szabadon engedték, Omar Hajszamot pedig elõzetes letartóztatásba helyezték azzal a gyanúval, hogy az iraki kísérõvel közösen megszervezte a túszdrámát.

A bukaresti táblabíróság távollétében ítélte el 2007-ben, miután a vádlott – akit betegségére hivatkozva 2006-ban kiengedtek az elõzetes letartóztatásból – megszökött Romániából, ezért annak idején a titkosszolgálatok és a belügyminisztérium belsõ hírszerzõ osztályának vezetõi lemondtak tisztségükrõl. Hajszam egyébként  a kilencvenes években kialakított politikai kapcsolatai révén ma is kényes helyzetbe hozhat bukaresti politikai köröket.

Hajszam további ítéletei

Omar Hajszamot nem csupán a román újságírók elrablása, hanem más bűncselekmények miatt is börtönbüntetésre ítélték Romániában. A 2008-ban, terrorizmus miatt kirótt húszéves szabadságvesztésről szóló ítéletet követően 2010-ben három év börtönbüntetésre ítélték csődbűntett és bűnszervezet létrehozása miatt a nehoiui Foresta fűrészárugyár csődbe juttatása miatt. 2012 októberében a nagyváradi táblabíróság további két év szabadságvesztére ítélte, amiért a romániai igazságszolgáltatás elől külföldre szökött, ezt azonban összevonták a húszéves büntetéssel, így csak a húsz évet kell leülnie.

Szintén 2012-ben, novemberben tizenhat év szabadságvesztésre ítélték, ezúttal egy másik gazdasági bűncselekmény miatt. A vád szerint 1,6 millió euró értékben károsított meg négy céget, amelyektől traktorokat lízingelt, amelyeket szíriai és egyiptomi cégeinek küldött tovább. A korrupcióellenes ügyészség egy másik ügyben is vizsgálódik ellene, a gyanú szerint ugyanis hamis adatokat tartalmazó dossziét nyújtott be a băneasai rádióalkatrész-gyártó üzem privatizációs pályázatán. Hajszam egyébként más bűncselekmények miatt Szíriában is négy évet töltött börtönben.