Botrányos körülmények között úszta meg Dan Șova volt szociáldemokrata (PSD) fejlesztési és közlekedési miniszter az előzetes letartóztatásba helyezést, miközben a szintén PSD-s – korábban PDL-es – Darius Vâlcov volt pénzügyminiszter esetében jóváhagyta szerdán a szenátus az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) előzetes letartóztatásba helyezésre vonatkozó kérését az ellenük korrupció gyanúja miatt zajló eljárásban.
2015. március 25., 14:282015. március 25., 14:28
2015. március 25., 14:292015. március 25., 14:29
A szenátorok ezzel helyben hagyták a két politikus kérését, Șova ugyanis előzőleg azt kérte, utasítsák el a DNA kérését, Vâlcov viszont az ügyészség indítványának megszavazására buzdította kollégáit.
Șova esetében 79-en szavazták meg az előzetes letartóztatásba helyezését, míg 67-en ellenezték – az „igen” voksok győzelméhez 85 szavazat kellett volna, mivel a szenátorok összelátszáma 168 fő.
Vâlcov esetében 97-en szavazták meg a letartóztatást, míg 48-an szavaztak ellene.
Șova kapcsán vita alakult ki a PSD és a PNL között, a PSD ugyanis a házszabályra hivatkozva amellett kardoskodott: a DNA kérésének jóváhagyásához az összes szenátor többségének „igen” szavazata szükséges, míg a PNL szerint az alkotmány 76. cikkelyét kellett volna alkalmazni, miszerint az egyszerű törvényeket és határozatokat a jelen levők többségének voksaival kell elfogadni. Végül a kormánypárt álláspontja győzött. A PNL azt tervezi, hogy alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.
A szavazás előtt a két politikus pártbeli – és korábbi kormánybeli – főnöke, Victor Ponta miniszterelnök azt írta a Facebookon: bár a PSD álláspontja az, hogy nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás működését, az érintett politikusok a szavazás végeredményétől függetlenül bíróság elé állíthatók.
Darius Vâlcov a voksolás előtt azt kérte szenátortársaitól: szavazzák meg az előzetes letartóztatásba helyezésének jóváhagyását, ne kényszerítsék arra, hogy le kelljen mondania szenátori mandátumáról.
Mint arról beszámoltunk, Vâlcov esetében két ügyben is kérték a letartóztatás jóváhagyását. Az egyikben azzal gyanúsítják, hogy még az Olt megyei Slatina város polgármestereként 2009-ben közbenjárt egy üzletember cégei érdekében, hogy azok nyerjenek az önkormányzat által kiírt pályázatokon. Ezért cserébe a DNA szerint az elvégzendő munkálatokra szánt összeg húsz százalékát kellett visszacsorgatni Vâlcov zsebébe.
A DNA szerint 2010 és 2013 között Vâlcov összesen mintegy kétmillió eurónak megfelelő összeget kapott. A másik ügyben a korrupcióellenes ügyészek szerint Vâlcov Slatina polgármesterként, majd szenátorként és miniszterként olyan információkra tett szert, amelyeket a saját, strómanokon keresztül irányított cégei hasznára fordított, így többek között három aranyrúdra, pénzre és festményekre tett szert. Az aranyrudakat és 90 ezer dollárt egy széfben találták, egy házkutatás során.
Dan Șova a DNA szerint ügyvédi irodáján keresztül három rendbeli hivatali visszaélésben érintett a turceni-i és a rovinari-i energetikai cégekkel kapcsolatos korrupciós ügyekben, amelyek során az ellenőrző szervek szerint a cégek menedzsmentje összesen mintegy 16-17 millió eurós kárt okozott az államkasszának.
Az ügyészség szerint Șova olyan bizonyítékokat próbált megsemmisíteni, amelyek az érintettségét bizonyítják a két energetikai céggel kapcsolatos korrupciós ügyekben.
A volt miniszter szerdán azt állította: az ügyészség által összegyűjtött bizonyítékok épp hogy a vádak ellenkezőjét bizonyítják, és egy 2013-as pénzügyőrségi vizsgálat sem talált semmilyen rendellenességet az ügy kapcsán. Egyben azt kérte: utasítsák el a DNA kérését, hogy szabad emberként védekezhessen.
Șova ügyvédi irodája 2007-ben kötött szerződést a két, csődközelbe került céggel, amelynek értelmében jogtanácsosként szerződtették. A DNA szerint a volt miniszter rábeszélte a cégek vezetőit, hogy a különböző peres ügyekben – törvénytelen módon – külön szerződésekben bízzák meg ügyvédi irodáját a jogtanácsosi teendők ellátásával. Ennek nyomán Șova mintegy 800 ezer eurónyi honoráriumot, illetve sikerdíjat kapott illegálisan.
Șova egyes értesülések szerint 182 lejes órabérért dolgozott – és volt olyan munkanap, amikor 27 órányi munkát számlázott ki.
A korrupcióellenes ügyészek szerint az exminiszter tizenegy hamis, az ügyvédi irodája és a két energetikai cég közötti tárgyalások kapcsán hazugságokat tartalmazó jegyzőkönyvet mutatott be a DNA-nak saját ártatlanságát bizonyítandó, másrészt pedig utasítást adott az ügyvédi iroda számítógépei merevlemezeinek megsemmisítésére, hogy a korrupcióellenes ügyészek ne juthassanak hozzá az iroda és a két energetikai cég vezetői közötti elektronikus levelezéshez.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
szóljon hozzá!