A bukaresti kabinet döntése nyomán Romániában nyolc napja tartanak a kormányellenes tüntetések, amelyek hatására a kabinet vasárnap hatályon kívül helyezte a Btk.-t módosító rendeletet. Az ellenzék február 1-jén terjesztette be az indítványt, amelyet fenntartott a szerdai parlamenti vitán. Az indítvány mellett 161 törvényhozó voksolt, ami nem volt elég a kormánybuktatáshoz, hiszen ehhez 233 szavazat kellett volna. Nyolcan szavaztak az indítvány ellen, és 33 érvénytelen voksot számoltak.

A román kormányzó pártok honatyái részt vettek az indítvány vitáján és a szavazáson, hogy biztosítsák a parlament határozatképességét, de nem éltek szavazati jogukkal. A kormánykoalíciót a parlamentben támogató RMDSZ is úgy döntött, képviselői és szenátorai nem vesznek részt a szavazáson.

A Ne emeljétek törvényerőre a lopást Romániában című bizalmatlansági indítvány szövegében az ellenzék azzal vádolta meg a kormányt, hogy belföldi és külföldi intézmények döntéseire hivatkozva és ezek mögé bújva, „merényletet követett el” a román nép legitim érdekei ellen a Btk. módosításával. Az ellenzék szerint a kormány hivatali visszaélést követett el a rendelet elfogadásával, és ezt igazolja – állítja az ellenzék –, hogy annak szövegébe olyan paragrafust foglaltak bele, ami felmenti a kabinet tagjait a jogi felelősségre vonás lehetősége alól.

Az ellenzék szerint a kormány azért fogadta el a rendeletet, valamint a közkegyelemről szóló törvénytervezetet, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a liberális ALDE több elítélt vagy korrupció miatt bűnvádi eljárás alatt álló vezetője kiszabaduljon a börtönből, illetve enyhébb büntetést kapjon.

Sorin Grindeanu miniszterelnök elmondta, megértette az utca hangját, és többet nem fog a kabinet ehhez hasonló kezdeményezéseket elfogadni. Hozzátette: kormányfőként részt akar venni a társadalmi béke helyreállításában, amire nagy szüksége van az országnak. A miniszterelnök okafogyottnak nevezte az ellenzék bizalmatlansági indítványát. Liviu Dragnea, a PSD elnöke ismét megerősítette, hogy a pártja teljes mértékben kiáll a január elején hivatalba iktatott Grindeanu-kormány mellett, amely szerinte megerősödve került ki az elmúlt napok vitáiból és az újabb bizalmi szavazásból.

Kelemen Hunor: Romániát egyre nehezebb jogállamnak nevezni

Romániát egyre nehezebb jogállamnak nevezni, a hatalmi ágak szétválasztása pedig illúzió – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán a román parlamentben, a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján. Az RMDSZ elnöke kifejtette: nemcsak január 31-től kezdődően (a tüntetéseket és magát a bizalmatlansági indítványt kiváltó Btk.-módosító sürgősségi kormányrendelet kibocsátásának napja), hanem évek óta nem lehet jogállamról beszélni.

A szónok kétségét fejezte ki: jogállam-e az, ahol nem tartják be a törvényeket, ahol az oktatási törvény egyes rendelkezéseit nem léptetik életbe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre.
„Milyen jogállamiság az, ahol a Románia által ratifikált kisebbségvédelmi szerződéseket, például a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben? Jogállam-e az, ahol újraállamosítják az egyházi ingatlanokat, és gúnyt űznek a tulajdonjogból?” – tette fel a szónoki kérdést az RMDSZ elnöke.

Hozzátette: megkérdőjelezi a jogállamiságot az is, hogy az alkotmánybírósági döntéseknek nem szereznek érvényt. Kelemen Hunor szerint nem tartják be például az érintett intézmények azt az alkotmánybírósági döntést, miszerint a titkosszolgálati lehallgatásokat nem lehet bizonyítékként használni bűnvádi eljárásokban, továbbra is indulnak újabb eljárások, amelyeket kizárólag a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatásokra alapoznak.

Úgy vélekedett, hogy a jogállamiság sérült, amikor a nemzetbiztonság ernyője alatt a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) – állítása szerint – határozatot hozott a titkosszolgálatok és vádhatóságok között együttműködésről mindmáig titkos megállapodások és feltételek alapján. Úgy vélekedett: jogos a feltételezés, hogy az igazságszolgáltatás egyes döntéseit kívülről befolyásolták, és az intézmények átláthatóságának hiánya miatt sérülnek az alapvető emberi jogok Romániában. „A jogállam nem létezik, mert a hatalmi ágak szétválasztása ma és évek óta egy rossz vicc, egy groteszk fikció Romániában” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke kifejtette meggyőződését, miszerint Romániában nem a választott hatalom, hanem más – ellenőrzést nem tűrő – intézmények hozzák a legfontosabb politikai döntéseket, a kormány és a parlament is kirakatintézménnyé vált. Úgy vélekedett: most nem a Grindeanu-kormány sorsa a tét, hanem arról kell a polgároknak és választott képviselőiknek dönteni, hogy valódi jogállamot akarnak-e vagy egy „eredeti” demokráciát.

„Olyan országot akarunk-e, amelyben nem a kormány kormányoz, nem a parlament hozza a törvényeket, és amelyben olyan erők működnek senki által meg nem választott vezetők irányítása alatt, amelyek semmilyen ellenőrzésnek nem vetik alá magukat” – állította az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy a szövetség képviselői és szenátorai nem vesznek részt a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány szavazásán.