Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke az ülés előtt leszögezte: a dohányzáshoz való jog nem alkotmányos jog. Megjegyezte: a magánlakások nem minősülnek nyilvános helynek, és a jogszabály nem minősül diszkriminatívnak csak azért, mert a repülőtereken és a börtönökben engedélyezi a dohányzást.

A jogszabály a következő lépésben Klaus Johannis államfőhöz kerül kihirdetésre, majd 45 nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lép hatályba.

Mint arról beszámoltunk, a képviselőház által decemberben elfogadott, és Klaus Johannis államfőnek kihirdetésre elküldött törvényt 33 szenátor megtámadta az alkotmánybíróságon. Alfred Laurențiu Mihai független szenátor az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a beadványt aláíró szenátorok szerint a törvény szövegében több alkotmánysértő cikkely is szerepel, mivel nem határozza meg egyértelműen a nyilvános, zárt tér fogalmát, így akár úgy is értelmezhető, hogy a nyilvános, magántulajdonban álló terekben, így a lakásokban sem szabad dohányozni, ezt pedig tisztázni kell.

Emellett azt is kifogásolják, hogy a jogszabály megkülönböztetést alkalmaz a dohányosok között is, mivel bizonyos helyeken – a börtönökben és a reptereken – lehetővé teszi a dohányzást.
„Itt diszkriminációt alkalmaznak a dohányosok között. Az lenne korrekt, ha egyetlen nyilvános, zárt térben sem lehetne dohányozni. Ha a törvényt ebben a formában szavazná meg egyhangúlag a parlament, nem lenne semmi gond\" – jelentette ki a szenátor, hozzátéve: ezeket az alkotmányossági kételyeket az alkotmánybíróságnak kell eloszlatnia.

Az is közölte: a beadvány – amelyet többek között Cristiana Anghel, az ALDE, Corneliu Dobriţoiu, a PNL, valamint Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is ellátott kézjegyével – nem a dohányzást tiltó törvény ellen született, mivel a nemdohányzók védelmét fontosnak tartják, ugyanakkor fontosnak tartják az alkotmányellenes passzusok kiiktatását. Cristiana Anghel szerint nem tisztázott, hogy amennyiben valaki a saját otthonában gyújt rá, de a szomszédot zavarja a füst, törvényt sért-e, vagy sem.

Mint arról beszámoltunk, a törvényt december 15-én, nagy többséggel, döntéshozó kamaraként fogadta el a képviselőház, Klaus Johannis államfő pedig jelezte, hogy kihirdeti a jogszabályt.
A törvény szerint nyilvános helynek számít minden olyan, bárki által látogatható vagy közös használatra szánt helyiség, tulajdonformától vagy a belépési jogtól függetlenül, amelynek van ideiglenes vagy állandó tetőzete, mennyezete és legalább két oldalfala.

A jogszabály hatályba lépését követően drasztikus büntetésre számíthatnak mindazok, akik a tiltás ellenére is rágyújtanak vagy hagyják, hogy bárjukban, vendéglőjükben a vendég nyugodtan pöfékeljen. A pénzbírság értéke magánszemélyek esetében 100 lejtől 500 lejig terjed, a jogi személyeknél viszont már az első kihágásnál 5000 lejt kell lepengetni, a második kihágásnál viszont a 10 ezer lejes bírság mellett a hely tevékenységét is felfüggesztik, amíg a tulajdonos nem orvosolja a problémát, ami a szankció elrendeléséhez vezetett.

Ha ezek után ismét tetten érik, hogy nem tartja magát a füstmentességhez, a 15 ezer lejes bírságon kívül be is zárják a helyiséget.

Egyébként a Krónika által a témában korábban megkérdezett vendéglátósok véleménye megoszlik a dohányzást tiltó jogszabály kapcsán. Miközben egyesek szerint jó döntés volt, hiszen még a dohányosok számára is zavaró a füstös kocsma, mások úgy vélik, túl drasztikus a jogszabály, nem kellene a cigarettázókat teljesen kitiltani a szórakozóhelyekről, vendéglőkből.