A tárcavezető február 11-ig adott határidőt az egyetemeknek arra, hogy minden egyes ilyen esetet kivizsgáljanak, az etikai testületek hozzák meg a szükséges intézkedéseket, a vizsgálat eredményét pedig elküldjék a minisztériumnak. Az intézkedés célja a felsőoktatás jó hírnevének megőrzése.

Mint arról beszámoltunk, a botrány annak nyomán robbant ki, hogy kiderült: a 2013–2015-ös időszakban robbanásszerűen megnőtt a börtönben tudományos munkákat író fogvatartottak száma, miután  a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, hogy minden egyes tudományos munka nyomán 30 nappal csökkentsék a szabadságvesztés időtartamát.

Ennek nyomán volt olyan elítélt – így Dan Voiculescu üzletember-politikus és Dinel Staicu üzletember – aki alig egy év alatt tíz, tudományosnak mondott művel is előállt, és besöpörte az értük járó kedvezményeket. A statisztikák szerint míg 2012-ig évente egy tudományos mű született a romániai börtönökben, az ezt követő időszakban 188 elítélt 400-nál is több művet tett le az asztalra.

A vonatkozó jogszabály rögzíti, hogy a tudományos művek kapcsán a terület szakértőinek, egyetemi tanároknak kell hivatalos ajánlást írniuk, hogy a dolgozatok nyomán csökkenthessék a büntetés mértékét.

Mint arról beszámoltunk, ezek nyomán Raluca Prună igazságügy-miniszter kedden délután közölte: a hatóságok teljesen elvesztették az ellenőrzést a jelenség fölött, ezért kezdeményezi a büntetést mértékének tudományos művek révén történő csökkentését lehetővé tevő törvénycikkely eltörlését. Azt is elmondta, hogy az illető cikkely 1969 óta része a román jogrendnek, és a büntetés-végrehajtási intézmények működését szabályozó legutóbbi, 2013-as törvénybe is bekerült.

A miniszter azt is elmondta, felkérte a miniszterelnököt, utasítsa a kormányzati ellenőrző hatóságot a börtönökben írt tudományos művek ügyének kivizsgálására, csak ezt követően dönt arról, hogy meneszteni kell-e a börtönök működéséért felelő hatóság vezetőjét.

Mint megírtuk, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is nyomozást indított az ügyben, hogy kiderítse: a büntetés-végrehajtási illetékesek, az ajánlásokat megfogalmazó egyetemi tanárok és a műveket megjelentető kiadók megvalósították-e a bűnpártolás bűncselekményét. A DNA szerint alapos az indok annak a feltételezésére, hogy igen, mivel a börtönök vezetői túl könnyen fogadták el a műveket, annak ellenére, hogy azok rendkívül rövid idő alatt készültek el, a tanárok a dolgozatok elolvasása nélkül adták ki az ajánlásokat, a kiadók pedig az üzleti szempontokat mellőzve jelentették meg a műveket.

A 2013-ban elfogadott törvény vitatott cikkelye kapcsán egyébként nem tudni, ki a szerzője: a jegyzőkönyvek szerint a képviselőház Nicolae Păun vezette emberi jogi bizottságának jegyzőkönyvében az szerepel, hogy a módosító javaslat Remus Cernea független képviselőtől érkezett. Ő azonban cáfolta, hogy ő javasolta volna a cikkelyt, és jelezte: már több alkalommal is tapasztalta, hogy a jegyzőkönyvek pontatlan adatokat tartalmaznak.

Ugyanakkor éppen a bizottság elnöke, Nicolae Păun volt az, aki egy képviselőtársával, Mădălin Voicuval közösen korábban éppen a börtönökben írt művek kapcsán terjesztett be módosító javaslatot, amelynek értelmében három helyett négy napot vontak volna le a büntetésből két, tudományos mű megírásával töltött nap után. A javaslatot ugyanakkor elvetették. Păun korábban tömeges amnesztiára vonatkozó törvényjavaslatot is benyújtott, amit szintén leszavazott a törvényhozás.