Szakértők érthetetlennek tartják a gesztust a többségében ortodox, az oszmán hódításnak évszázadokon keresztül kitett ország részéről, ugyanakkor szerintük a tervezett mozlim kulturális központ a radikális iszlám terjesztésének melegágyává válhat.

A Victor Ponta vezette kormány május végén közzétett rendelete értelmében a román állam ingyen, 49 évre bocsátott a mozlim kulturális muftiátus rendelkezésére egy 11 ezer négyzetméteres telket Bukarest szívében. A Romexpo kiállítási központ szomszédságában található területen a romániai mozlimok a török állam több millió eurós hozzájárulásával mecsetet, könyvtárat, kulturális-oktatási központot, valamint a szegény sorsúak megsegítését célzó szociális menzát építenek.

Juszuf Murat romániai főmufti szerint a mecsettel rendelkező európai fővárosok közül a kétezer férőhelyesre tervezett bukaresti lesz a legnagyobb. A vallási és szellemi vezető közölte, azért esett a választás Bukarestre, mert a román fővárosban az elmúlt években csaknem megkétszereződött a muzulmánok száma, és jelenleg megközelíti a tízezret.

Murat leszögezte, a mozlim központ a „béke szigete” lesz, a könyvtárban nem lesz helye a radikális iszlám irodalomnak, mivel meg akarják akadályozni, hogy a radikális, fundamentalista eszmék teret hódítsanak Romániában. „Az a cél, hogy a mozlim fiatalok megfelelő módon ismerjék meg a Korán tanítását” – jelentette ki, hozzátéve: a jelenlegi négy bukaresti kisebb mecset kevés a hívek számához képest.

Romániában az ország keleti felében fekvő régióban, Dobrudzsában él a legnépesebb muzulmán közösség, amelynek létszáma a 2011-es népszámlálás szerint mintegy 65 ezerre rúg. Többségük török és tatár nemzetiségű: előbbiek a 13., utóbbiak a 14. században telepedtek le a fekete-tenger-parti Konstanca megyében; elismert nemzeti kisebbségnek számítanak, és hivatalból egy-egy képviselői mandátummal rendelkeznek a bukaresti parlamentben.

A közösség egyik tagja, Sevil Shhaideh május óta közigazgatási és régiófejlesztési miniszteri posztot tölt be a Ponta-kabinetben. Az őshonos muzulmánokon kívül számos, elsősorban arab származású mozlim érkezett az országba a kommunizmus idején, majd tanulmányai elvégzése után főleg az egyetemi központnak számító nagyvárosokban ragadt.

Közülük a legismertebb a hazai rohammentő-szolgálat (SMURD) alapítója, a palesztin származású Raed Arafat egészségügyi államtitkár. Jelentős számban érkeztek – főleg Törökországból és az arab államokból – mozlimok 1989 után az országba, részben üzleti érdekeltséggel.

Az egyik legtekintélyesebb román történésznek számító Neagu Djuvara szerint megengedhetetlen, hogy a román állam hozzájárult a bukaresti óriásmecset létrehozásához. A 98 éves akadémikus a román közszolgálati televíziónak úgy fogalmazott: felfoghatatlan, hogy miközben a román fejedelemségek évszázadokon át harcoltak a muzulmán vallási pillérek megtelepedése ellen, az ország most az iszlám térhódítás fellegvárává válik.

Radu Preda bukaresti teológiai tanár szerint ha egy geopolitikai stratégiába illeszkedik, akkor a mozlim vallási központ ötlete számos kérdést vet fel. „Például azt, hogy milyen üzenetet hordoz majd a török állam által finanszírozott projekt” – jelentette ki Preda.

Különben Juszuf Murat mufti nemrég elismerte, az Iszlám Állam dzsihadista szervezetnek Romániában is vannak hívei, sőt az ország területén egyre több olyan prédikátor, misszionárius tevékenykedik, aki a hivatalos iszlám tanoktól eltérő irányvonalat hirdet illegálisan működő mecsetekben és dzsámikban.