Itt 21 napot kell majd eltölteniük karanténban, ezt követően dől el, mely büntetés-végrehajtási intézményben kell majd letölteniük büntetésüket. Nagy esetében ugyanakkor árnyalja a képet, hogy egy, a posta tulajdonában levő ingatlan privatizációs perében korábban négy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, ami a mostani jogerős ítélet nyomán szintén letöltendővé vált. Az igazságszolgáltatás feladata eldönteni, hogy hány évet kell majd leülnie.

Mint arról beszámoltunk, Nagyot négy év szabadságvesztésre ítélték szervezett bűnözői csoporthoz való csatlakozás miatt, Șereș pedig ugyanezen bűncselekményért, illetve hazaárulásért négy év nyolc hónapot kapott.

Nagy Zsolt, Codruţ Şereş, illetve több más személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán. Az ügyészek szerint a vádlottak 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtettek, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.

Şereş ellen hazaárulás miatt is vádat emeltek, mivel az ügyészség szerint államtitoknak minősülő információkat adott ki illetéktelen személyeknek. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.

Eddig tíz minisztert ítéltek el

Eddig összesen tíz korábbi miniszter ellen született bírósági ítélet, közülük nyolc egykori tárcavezető esetében jogerős döntésről van szó. A kedden jogerősen elítélt Codruț Șereș esetében egy másik ügyben még csak alapfokú ítélet született: a Hidroelectrica-perben, amelyben azzal vádolják, hogy eltussolta a cég vezetőinek visszaéléseit, 165 millió dolláros kárt okozva ezzel az államnak, alapfokon négy évet kapott hivatali visszaélés miatt.

Abban a postaperben, amelyben Nagy Zsolt négy év felfüggesztett büntetést kapott, Tudor Chiuariu volt igazságügy-minisztert is három év hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Sorin Pantiş volt távközlési minisztert két ügyben is jogerősen elítélték. Az élelmiszer-kutató intézet illegális privatizációjának ügyében hét, a Rompetrol-ügyben pedig – amelyben bennfentes kereskedés miatt találták bűnösnek – két év nyolc hónapot kapott.

Ioan Avram Mureşan volt az első egykori miniszter, aki ellen vádat emeltek. Őt 2012-ben hét évre ítélték sikkasztás miatt, illetve az ugyancsak volt agrárminiszter Decebal Traian Remeşsel együtt három évet kapott a Májashurka-dosszié néven ismertté vált vesztegetési ügyben.

2014-ben egy hivatalban levő minisztert, Relu Fenechiu közlekedési tárcavezetőt ítélték öt év letöltendő szabadságvesztésre, miután rábizonyították, hogy korábban üzlettársaival együtt használt transzformátorokat adott el az állami áramszolgáltatónak olyan áron, mintha azok újak lettek volna.

Victor Babiuc védelmi minisztert 2013-ban két évre ítélték a George Becali és a védelmi tárca közötti törvénytelen telekcsere ügyében. 

George Copos volt miniszterelnök-helyettest és exszenátort 2014-ben két ügyben is letöltendő szabadságvesztésre ítélték. A lottó-panamában – amelyben áron felül adott el üzlethelyiségeket a lottótársaságnak – négy, az illegális labdarúgó-adásvételek miatt pedig három év nyolc hónapot kapott.

Volt miniszterelnök is van az elítélt kormánytagok sorában: Adrian Năstasét illegális kampánypénzgyűjtés miatt 2012-ben két, a Zambaccian-ügyben pedig 2014-ben négy évre ítélték. A két büntetés összevonása és harmadolása, illetve jó magaviselete és több könyv megírása nyomán viszont már szabadlábra is helyezték.

Miron Mitrea volt közlekedési, iletve Monica Iacob Ridzi korábbi ifjúsági és sportminiszter ügyében még csak alapfokú ítélet született. Előbbi tavaly két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, amiért 520 ezer eurót fogadott el, hogy megtartsa hivatalában az állami építészeti felügyelet vezetőjét. Utóbbit szintén tavaly öt év letöltendőre ítélték a 2009-es ifjúsági nap megszervezése körüli korrupciós ügyek miatt.