A volt elnököt azért idézték be, mert még áprilisban egy, a Der Spiegel című német lapnak adott interjúban azt mondta: a 2002–2003-as időszakban elvi beleegyezését adta abba, hogy a CIA központot hozzon létre Románia területén, az ügy koordinátora pedig Ioan Talpeş, az államfői hivatal akkori vezetője volt. Azt ugyanakkor tagadta, hogy tudott volna róla: valójában illegális börtönről lenne szó.

Később pontosított: hiba az általa mondottakat úgy értelmezni, hogy tudott a titkos CIA-börtönről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha tudta volna, mire szolgál az amerikai létesítmény, más döntést hoz.

Ismét kihallgatták Băsescut
Egy nappal azt követően, hogy a bukaresti 5. kerületi bíróság kihallgatta a tíz éve Irakban elrabol román újságírók ügyében, csütörtökön a legfőbb ügyészség idézte be kihallgatásra Traian Băsescu volt államfőt. Mint elmondta, hamis nyilatkozattétel miatt hallgatták ki, miután egy polgár feljelentést tett ellen annak nyomán, hogy 2007-ben azt mondta: ha a parlament felfüggeszti tisztségéből, öt percen belül lemond, de végül mégsem tette meg.

Mint arról beszámoltunk, a hét elején Marius Obreja, a szenátus védelmi bizottságának nemzeti liberális párti (PNL) elnöke bejelentette: parlamenti bizottságot hozna létre a CIA-börtönökkel kapcsolatos vádak kivizsgálására. Obreja emlékeztet, hogy a felsőház védelmi bizottsága szeptember 25-én találkozott az Európai Parlament igazságügyi, belügyi és emberi jogi bizottságának tagjaival, a megbeszélésen pedig arra a megállapításra jutottak, hogy szorosabbra kell fűzni az együttműködést az emberi jogok megsértésével kapcsolatos gyanúk eloszlatása érdekében.

Ioan Talpeş még tavaly decemberben azt mondta: a román hatóságok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően tranzitközpontokat bocsátottak a CIA rendelkezésére, de nem tudták és nem is nagyon akarták tudni, mire használják azokat az amerikaiak. Mint kifejtette: a NATO-tagság elnyerésére váró Románia igyekezett szövetségesi megbízhatóságát bizonyítani az Egyesült Államoknak, de nem volt abban a helyzetben, hogy érdeklődjék, mire kellenek a CIA-nek a romániai központok, és hogy feltételeket szabjon, mire használhatják azokat, és mire nem.

A washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága tavaly hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában és működtetett titkos börtönt. A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.

Az úgynevezett „fekete helyszíneket” (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániáé az ibolya szín volt.

A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.

A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárását.

A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.