London már évszázadok óta a luxus és a fényűzés egyik fellegvára, és ezt a státuszát nem hazudtolta meg a Salon Privé idei, kilencedik kiadásának alkalmával sem, amelyet hamisítatlan brit környezetben, a Syon Parkban rendeztek meg. Már a parkoló is felért egy kitűnő veterán fesztivál felhozatalával, az impozáns főbejáraton belépve pedig egyből érthetővé vált, minek is köszönhető a 2006-ban indult esemény töretlenül növekvő népszerűsége.

A Salon Privé nem egyszerű szemle, sokkal inkább az autózás élménye köré szervezett társasági esemény. Ahol a (kifejezetten borsos) jegyár többek között korlátlan pezsgő- és homár-fogyasztást is magában foglal, de ahol bárki elvegyülhet a felső tízezer tagjai közé – a legfőbb társalgási téma ugyanis nem a pénz vagy a rang, hanem az autó.

Illusztris járművek, prominens személyiségek

Ha egy látogató kérdéseket tesz fel a kiállított járműről, minden tulajdonos boldogan mesél – legyen szó ősi arisztokrata család sarjáról, újgazdag mágnásról vagy autóbolond popsztárról. Ez utóbbi kategóriába tartozik a Jamiroquai énekese, Jay Kay, aki világhírű garázsából két Ferrarit hozott a Syon Parkba: egy 1967-es Ferrari 275 GTB mellett egy vadonatúj, méregzöld Ferrari LaFerrari-modellt is.

A Salon Privé ugyanis egyben a legújabb szupersportkocsik találkahelye – a nagy teljesítményű gépek és a legújabb tanulmányok a középkori Angliát megidéző Syon-ház előtti teret foglalták el, de jóval több érdeklődőt vonzott az épület mögötti park, ahol a Salon Privé Concours D’Elegance szépségversenyre benevezett 75 autó és 25 motorkerékpár sorakozott a pázsiton.

A két motoros kategóriából az egyik a veterán versenygépeknek, a másik az épített járgányoknak szólt, míg a kilenc autós osztályon belül külön kategóriát kapott a Zagato-műhely, a százéves Maserati, az ötvenedik jubileumát ünneplő Ferrari 275 (kilenc GTB mellett két GTS típussal), valamint a hatvan éve megjelent Jaguar D-Type.

A szépségverseny a szemle első napján zajlott: a hangosbemondó részletesen közölte az ütemtervet, így a tulajdonosok tudhatták, milyen időintervallumban legyenek mindenképpen az autójuk mögött, hogy válaszolni tudjanak az zsűri tagjainak kérdéseire. A Salon Privé rangját ugyanis nemcsak a felsorakozott járműritkaságok adják, de az illusztris személyiségekből álló bírálóbizottság összetétele is.

A húsztagú zsűri elnöke idén a korábbi ötszörös Le Mans-bajnok pilóta, Derek Bell volt, de az elismert szakírók, újságírók, aukciósházi szakértők vagy restaurátorok mellett az autósvilág olyan prominensei is mustrálták a járműveket, mint Ian Callum, a Jaguar vezető dizájnere, a legendás Zagato tervezőiroda jelenlegi vezetője, Andrea Zagato vagy a korábban Ghia és a Pininfarina tervezőjeként dolgozó Tom Tjaarda. Ők tüzetesen átvizsgálják az autót, a külső és belső dizájn mellett leginkább annak állapotát, eredetiségét és korhűségét figyelve.

„A Salon Privé egyre magasabb szintet képvisel, megkockáztatnám, hogy jelenleg ez a harmadik legfontosabb ilyen jellegű esemény a világon – mondta lapunknak a zsűri elnöke, Derek Bell. – Az első mindenképpen a kaliforniai Pebble Beach Concours D’Elegance, de Európában jelenleg csak az olaszországi Villa D’Este tud ennél is impozánsabb felhozatalt felmutatni. Ez a kitűnő környezet mellett a jó hangulatnak is köszönhető, így ma már a szervezőknek válogatniuk kell a világ minden tájáról érkező rengeteg nevező között.”

Az esemény szinvonalát jelzi, hogy a háromszoros Le Mans-győztes (1955-1957) Jaguar D-Type versenyautóból jelen volt a gyári prototípus, illetve a legelső példány is, amelyik 1954-ben még „csak” a második helyet szerezte meg a 24 órás viadalon. Ez utóbbi (OKV1-es gyári kód) nyerte el a szemle nagydíját – még mindig kitűnő állapotban van, amiről az is árulkodik, hogy 2010-ben győzni tudott a Le Mans Classic veteránversenyen.

A második számú elismerést, a közönségdíjat, egy Chapron karosszériás, 1953-as Delahaye 235MS Coupé érdemelte ki, amelyiket amúgy méltán indítottak a Drámai hatású formatervek elnevezésű kategóriában. A közönség sorában szintén nagy népszerűségnek örvendett a Királyokra szabva elnevezésű autós kategória, amelyben az egykoron Tito jugoszláv elnököt szolgáló Mercedes-Benz 600 Pullman végzett az élen.

Uralkodó osztály

A királyi jelző még inkább illett a szintén London mellett megrendezett Hampton Court Con­cours of Elegance eseménysorozatra, hiszen az immár harmadik alkalommal sorra került veterán autós szépségverseny fővédnöke nem más, mint Michael kenti herceg (V. György király unokája, II. Erzsébet unokatestvére), a helyszín pedig idén is egy királyi palota volt.

Amíg 2012-ben a Windsor-kastély, tavaly pedig a Buckingham-palota előtti St. James park fogadta a versenyben részt vevő hatvan autóritkaságot, idén VIII. Henrik egykori rezidenciája, a Temze-partján fekvő Hampton Court palota lenyűgöző kertjében sorakoztak a sokszor fontmilliókban mérhető értéket képviselő klasszikus járművek.

A meghívott autók száma nem véletlen, hiszen az első versengést a királynő koronázásának hatvanadik évfordulója alkalmával rendezték. A Hampton Court Concours of Elegance annyiban eltér a hagyományos szépségversenyektől, hogy a fődíjat nem a szakzsűri ítéli oda, hanem az autótulajdonosok szavaznak róla – így minden autónak 59 potenciális szavazója van, hiszen a saját járművére senki sem voksolhat.

Az eltérő szempontokról tanúskodik, hogy a 2012-ben Pebble Beach-ben fődíjat nyert 1928-as Mercedes-Benz 680 Torpedo Roadster itt csak egy különdíjjal vigasztalódhatott. Szakmaiságnak azonban ez a lebonyolítás sem volt híján, hiszen a fődíjat kiérdemlő 1931-es Alfa Romeo 6C 1750 Touring szintén egy legendás jármű, amely már megjelenéskor is igazi álomautónak számított.

A szemle második napján a különböző márkaklubok képviselői is megjelentek az tiszteletet parancsoló környezetben, így a nagyközönség a versenymezőny hatvan gépcsodája mellett számos klasszikus Jaguar-, Rolls-Royce-, Bentley-, Maserati-, Aston Martin- és Ferrari-típusban gyönyörködhetett.

A bemutatott járművek mindegyike nyert már idén valamilyen márkadíjat, és közülük került ki az esemény második számú díjazottja: a Royal Automobile Club elismerését ki­vívő Ferrari 275 GTB pedig ezzel automatikusan egyike lesz a 2015-ös szépségverseny hatvan járművének.

Ferrarik nyerték az árversenyt 
Bár az autós szépségversenyeken nem a Ferrari-modellek vitték a prímet, a két eseményhez kapcsolódó aukciókon már tarolt az olasz márka. A Salon Privé hivatalos árverését a brit Silverstone aukciós ház szervezte, és ezen egy 1971-es Ferrari 365 GTS/4 Daytona Spyder típusért fizettek a legtöbbet: 2,27 millió angol fontot. Igaz ehhez az is kellett, hogy az aukció legértékesebb autójának tartott 1931-es Bentley Blowerért kínált legmagasabb összeg ne érje el a foglalóhatárt.
Még nagyobb pénzek forogtak a Hampton Court Concours D’Elegance hivatalos aukcióján, amelyet a piacvezető kanadai RM Auctions tartott. A legnagyobb összegért itt is egy Ferrari cserélt gazdát: a komoly versenymúlttal rendelkező 1956-os 250 GT Tour de France nem kevesebb mint 4,35 millió fontot ért meg új gazdájának – és ebben még nincs benne az aukciósház jutaléka.