A gazdák munkájának megkönnyítését és az ágazaton belüli illegális kereskedelem visszaszorítását tűzte ki célul a Cioloş-kormány azzal az intézkedéssel, amely révén augusztustól 20-ról 9 százalékra csökken a mezőgazdasági szolgáltatások és a nyersanyagok általános forgalmi adója.

A kedden elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében alacsonyabb áfakulcsot fognak használni a mezőgazdasági munkálatok – szántás, vetés, trágyázás, aratás, bálázás – vonatkozásában, illetve minden olyan nyersanyag – vetőmag, műtrágya, rovarirtó – esetében, amelyet a mezőgazdasági ágazat használ. Anca Dragu pénzügyminiszter elmondta, az intézkedés révén az ágazatban dolgozók tevékenységét támogatnák, az áfacsökkentés ugyanakkor megkönnyítheti az uniós pályázatok lebonyolítását is. A tárcavezető szerint az áfacsökkentés hosszú távon a feketepiac visszaszorításához is hozzájárulhat.

Érvek és ellenérvek

Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője egyértelműen jónak nevezte az új kormányhatározatot, szerinte sokak számára hatalmas könnyítést jelent, hogy valamivel olcsóbban juthatnak hozzá a vetőmagokhoz vagy a különböző növényvédő szerekhez.
Az agrárszakember úgy véli, valójában visszatértek a normalitáshoz, hiszen egy évvel ezelőtt a korábbi 24-ről 9 százalékra mérséklődött az élelmiszeripari termékekre kivetett általános forgalmi adó, a gazdák azonban 20 százalékos áfával vásároltak meg mindent, ami a termeléshez szükséges volt.

„A gazdák korábban kérték, hogy a különbözetet számolhassák el más adókedvezmények révén, de ez a pénzügyi rendszeren belül nem volt megoldható, végül ez a megoldás született, ami még szerencsésebb\" – mutatott rá a szakember. Könczei Csaba szerint az általános forgalmi adó csökkentésével nemcsak a jogi személyiséggel rendelkező gazdák nyernek, hanem a magánszemélyek is, hiszen várhatóan valamelyest csökkenni fog a mezőgazdasági termények ára.

Ötvös Mózes, a háromszéki szarvasmarhatartók egyesületének elnöke már nem ennyire optimista. Úgy értékeli, az áfacsökkentés csak a gyáraknak és a kereskedőknek kedvez, a gazdák ebből nem éreznek majd semmit. Ötvös – aki több alkalommal is sürgette az ágazatban dolgozók hatékonyabb támogatását – arra mutatott rá, hogy a külföldről beáramló termékek már így is drasztikusan csökkentették az árakat, így egyre kevesebb gazdának éri meg, hogy az ágazatban maradjon, ráadásul a szubvenciók is rendszeresen késnek.

Stimulálnák a társulást

Könczei Csaba egyébként jelentős előrelépésnek tartja, hogy a képviselőház döntő kamaraként elfogadta kedden a mezőgazdasági szövetkezetek működésére és szabályozására vonatkozó törvény módosítását, amely szerinte ösztönözheti a szervezetekbe tömörülést. A tervezet értelmében az első 5 évben nem kell nyereségadót fizetniük azoknak a szövetkezeteknek, amelyek mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkoznak, valamint amelyeknek az évi forgalmuk nem haladja meg a 2 millió eurót. Emellett a mikrovállalkozás­jellegű szövetkezeteknek nyereségadót kell fizetniük, és nem jövedelemadót.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője – a tervezet kezdeményezője – elmondta, mivel Romániában a mezőgazdasági termelés évről évre növekszik, hatékonyabb szervezésre van szükség ahhoz, hogy ezen termékek a lehető legrövidebb úton és a lehető leghozzáférhetőbb áron jussanak el a fogyasztókhoz. „Azon termelők pedig, akik szövetkezetekbe kívánnak szerveződni vagy már szövetkezetek tagjai, nemcsak a termelést oldhatják meg közösen, de a feldolgozást, illetve a piaci értékesítést is\" – mutatott rá Tánczos. Elmondta továbbá: a 2014/2020-as Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) tartalmaz olyan uniós pénzalapokat 90 százalékos vissza nem térítendő támogatások formájában, amelyek kifejezetten mezőgazdasági szövetkezetek létrehozására vonatkoznak.