Az elöljáró elmondta, az elkövetkező három évben az önkormányzat megoldja az áramellátást a szőlőskert teljes területén, azaz mind a 300 hektáron, így lényegében adottak lesznek a feltételek a vendégek kulturált körülmények között történő fogadására.

Kovács Jenő szerint az áramellátással eddig a szőlőskertnek körülbelül harmadát sikerült lefedniük, azonban a régi szőlős – a Szentjánosi-völgy és a Teremi-völgy – mellett további 10 kilométeren biztosítanák a szolgáltatást, párhuzamosan az utakat is felújítanák.

Mint kifejtette, ehhez arra volna szükség, hogy legalább 400 gazda hivatalosan kérvényezze ezt, mivel ily módon az Electrica is beszállna a beruházási költségekbe, sőt az sem kizárt, hogy a szolgáltató a bővítés összes költségét állná. „Ahol áram van, ott minden megoldható, lehet kutat fúrni és vizet vezetni” – érvelt Kovács Jenő, akitől megtudtuk, a közeljövőben sajtókampányba kezd annak érdekében, hogy a gazdák értesüljenek terveiről.

Az elöljáró szerint emellett elkezdik a régi szőlős területén az ivóvíz-bevezetési és a csatornázási munkálatokat. Az ehhez szükséges 1,7 millió eurót a regionális vízszolgáltató, az Apaserv Rt. állja egy uniós projekt támogatásának felhasználásával. A polgármester elmondta, ugyanakkor azt is el szeretné érni, hogy az érintett gazdák rendezzék tulajdonviszonyaikat, mivel sok az olyan építmény, mely nem hivatalos keretek között lett felhúzva.

Elmondta, néhány tíz lejből el lehet ezt intézni, így a kis házikók legális körülmények között átörökíthetőek, eladhatóak lesznek, ezért arra kéri a tulajdonosokat, hogy keressék fel az önkormányzatot ez ügyben.

„Nagykárolyban a közelmúltban eszközölt fejlesztésekre alapozva rövidesen fellendül a turizmus, ami igen jó lehetőség lesz a szőlőtermesztőknek arra, hogy eladják borukat, és a vendég­fogadásból pénzt szerezzenek. Ehhez az kellene, hogy öten-hatan összefogjanak, és közösen dolgozzanak ki turisztikai csomagokat az érkezők számára – részletezte tervét az elöljáró. – Az lenne jó, ha a károlyiak nem várnák meg, hogy megjelenjenek a befektető cégek, hanem maguk húznának hasznot a turizmusból.”

A nagykárolyi szőlőskert egyébként tavaly volt 300 éves, Károlyi Sándor ugyanis 1714-ben alapította, saját földjéből adományozva a károlyiaknak 120 hektárt szőlőtelepítés céljából. A gróf szándéka ezzel az volt, hogy maradásra bírja a Rákóczi-féle szabadságharc után elvándorolni készülő helyi lakosságot, ugyanakkor az általa betelepített svábok számára is igyekezett vonzóbbá tenni az új hazát.