„A méhészkedés fáradságos munka, de a méhészeknek meg kell küzdeniük a mézhamisítókkal és a külföldről beáramló olcsó méz terjedésével is – mutatott rá a miniszter. A hamisítás többnyire azt jelenti, hogy a mézbe olyan cukortartalmú anyagot kevertek bele, amely nem a virágok nektárjából származott. Az is előfordul, hogy cukorral etetik a méheket.

„Vannak laboratóriumi módszerek arra, hogy a hamisított mézet felismerjük. Brüsszelben több alkalommal is tárgyaltunk a méhészek problémáiról, és úgy döntöttünk, hogy az ágazatot kizárólag drasztikus lépésekkel lehet segíteni\" – mondta Irimescu. A mezőgazdasági miniszter elmondta továbbá, a szaktárca hamarosan egy támogatáscsomagot készít a méhészek megsegítése érdekében.

Ioan Fetea, az Országos Méhészszövetség (ACA) elnöke a múlt héten az Agerpresnek azt nyilatkozta, a kedvezőtlen, túlzottan csapadékos időjárás miatt az idei méztermés várhatóan az elmúlt 30 év legrosszabbja lesz, ezért a mezőgazdasági minisztérium támogatását. „1985 óta dolgozom az ágazatban, és soha nem fordult elő még, hogy a repce, a hárs és az akác virágzásakor ne tudjunk termelni. Az idősebbek sem emlékeznek arra, hogy lett volna hasonló krízis az elmúlt évtizedekben\" – hívta fel a figyelmet Fetea.

Az ágazat sorsát ráadásul az EU-ba irányuló, egyre növekvő mézimport is nehezíti. Az európai méhészek – magyar kezdeményezésre – már több alkalommal is tüntettek Brüsszelben az Európai Bizottság székháza előtt a hamisított kínai méz behozatalának a szigorítása érdekében. A szakértők rámutattak, laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, hogy a Kínából az EU országaiba irányuló olcsó méz nagyobb hányada ipari hamisítvány, amely a fogyasztók megtévesztésével rontja a jó minőségű, az egészség megőrzésére valóban alkalmas természetes méz előállítóinak piaci pozícióit, és veszélyezteti a méhészek megélhetését.

A jelenlegi gyakorlat szerint az EU nem teszi kötelezővé az egyes tételeken a pontos eredet feltüntetését, ami megfosztja a vásárlót a valódi és a hamis közötti választás lehetőségétől. A legfrissebb felmérések szerint évente 15–20 ezer tonna magyar mézet exportálnak, nagyobb részt az EU tagországaiba, s az eladásból hozzávetően 70 millió euró bevétel származik. A méhészet jelenleg 15 ezer családnak jelent megélhetést az EU-ban.