A szövetség ennek érdekében aláírásgyűjtésbe kezdett, és azt szeretnék elérni, hogy a román termőföldet nyilvánítsák nemzeti vagyonná, ezt pedig az alaptörvény is rögzítse. Laurenţiu Baciu, a LAPAR elnöke az Agrointeligenţa szakportálnak azt nyilatkozta, felháborítónak tartják, hogy a mezőgazdasági minisztérium úgy próbál törvénytervezeteket kidolgozni, hogy nem veszi figyelembe a gazdaszervezetek javaslatait.

„Úgy látszik, nálunk minden fordítva történik: először mások problémáival foglalkozunk, és csak utólag kezdünk el aggódni a helyi lakosság miatt. Abban egyetértettünk, hogy nehezíteni kell a külföldi kereskedelmi társaságok és magánszemélyek földvásárlását, de amikor a szaktárca képviselőivel tárgyalunk, akkor mindenféle tervezetkivonatokat mutogatnak nekünk, és arról próbálnak meggyőzni, hogy a javaslataink nem jók” – fogalmazott Laurenţiu Baciu. A LAPAR elnöke szerint a referendum kiírása lehetne a leghatékonyabb megoldás arra, hogy a földvásárlásra vonatkozó jogszabályt a lakosság véleményének a figyelembevételével módosítsák.

A belföldi termelők és a gazdaegyesületek már régóta sürgetik a hatóságokat, hogy valamilyen formában hosszabbítsák meg a külföldiek földvásárlásának 2014-ben lejárt tilalmát. Románia 2007-es csatlakozásakor hétéves moratóriumban állapodott meg az Európai Unióval a külföldi magánszemélyek termőföldszerzése kapcsán, és ezt a megállapodást nem sikerült újratárgyalnia. Az elmúlt időszakban egyébként több javaslat is szóba került, kézzel fogható eredmény azonban továbbra sem született.

Augusztus elején Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a szaktárca legfrissebb tervezete szerint legtöbb 50 hektár termőföldet vásárolhatnak ezentúl a külföldi állampolgárok Romániában. Az agrárminiszter elmondta, a jogszabálytervezetet úgy akarják kidolgozni, hogy ne sértse meg az európai uniós előírásokat, és emlékeztetett, Bulgária hasonló korlátozást vezetett be pár évvel ezelőtt, az EU azonban a törvény visszavonását kérte. Achim Irimescu úgy látja, egy ilyen törvényt kizárólag a mezőgazdasági területek kataszteri felmérésének befejezése után lehetne alkalmazni.

Emlékeztetett, a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el annak érdekében, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot. Az intézkedés értelmében az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) 90 millió eurót oszthat szét az önkormányzatok között, hogy az érintett településeken egységesen oldják meg a telekkönyvezés problémáját. A szakemberek azonban szkeptikusak: a Hargita megyei geodéták képviselői szerint szinte esélytelen, hogy a kataszterezés egy-két éven belül befejeződjön, hiszen számos településen még mindig a földosztással foglalkoznak, a birtoklevelek fele pedig hibás, vagy nincs is kiállítva.

Arra is rámutattak, hogy azokban a megyékben, ahol foghíjas a kataszteri nyilvántartás, a mezőgazdasági területek ára is alacsony szinten maradt, ezzel magyarázható, hogy a külföldiek hatalmas területeket vásároltak meg az országban. Az amszterdami Transnational Institute tavalyi, az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottsága számára készített tanulmánya egyébként arról tanúskodik, hogy Románia az EU-ban első helyen áll a külföldiek birtokolta földterület terjedelme tekintetében. A jelentés szerint az ország termőföldjeinek immár mintegy negyven százaléka került idegenek kezére.