Fotó: Veres Nándor
A csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola mezőgazdasági szakirányú osztályainak diákjai közül többnek is munkalehetőséget ajánlanak a helybéli cégek és gazdák, ennek ellenére sokan inkább külföldön keresnek állást.
2016. január 28., 12:462016. január 28., 12:46
Vízi Hajnalka, az iskola oktatója érdeklődésünkre elmondta, a szakközépiskola diákjai főként mezőgazdasági és vidéki turisztikával kapcsolatos elméleti, gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el.
Az oktatásuk jelenleg két területen zajlik: az egyik a hegyi gazdálkodói képzés, amely leginkább mezőgazdasági tantárgyakat foglal magába, és jelenleg csak a kilencedik osztályban oktatják. A másik a tizedik és tizenegyedik osztályosok számára biztosított agroturisztikai szakképzés, ez esetben a mezőgazdasági tantárgyak kiegészülnek vendéglátói és turisztikai kurzusokkal is – közölte érdeklődésünkre Vízi Hajnalka.
Hozzátette, a két szak kilencedikben és tizedikben szinte ugyanazokat a tantárgyakat tartalmazza, tizenegyediktől jelennek meg a vendéglátással kapcsolatos tantárgyak az agroturisztika szak esetében. Mint hangsúlyozta, a szakok elindításánál a fő szempont az volt, hogy milyen munkaerőre lenne leginkább igény a térségben. „Arra jutottunk, hogy mindenképpen kell a mezőgazdasági vonal, mivel nagyon sok család gazdálkodik a környéken” – fejtette ki Vízi.
„A hároméves képzés során tisztában kell lenniük a diákoknak azzal, hogy tulajdonképpen mi is a gazdálkodás” – magyarázta a tanárnő. Hozzátette, kilencedikben főképp alapozó jellegű tantárgyakat tanítanak, mezőgazdasági gépek és felszerelések megismerésével foglalkozhatnak a tanulók. Tanulnak ökológiát, éghajlattant, talajtant vagy éppen munkavédelmet.
Tizedik osztályban leginkább az állattenyésztés és a földműveléstan tantárgyak köré csoportosul az oktatás. A tizenegyedik osztályosok pedig növénytermesztést, gyepgazdálkodást és ugyancsak állattenyésztést tanulnak, illetve az agroturisztikai szak esetében vendéglátással kapcsolatos tantárgyakat is. „Természetesen a diákoknak vannak gyakorlataik a helyi cégeknél és gazdáknál, ahol az elméleti ismereteiket ki tudják egészíteni gyakorlati képzéssel is” – emelte ki Vízi.
Vízi István iskolaigazgató elmondta, az ügyesebb diákoknak praktikájuk után sokszor ajánlanak munkalehetőséget a helyi cégek vagy gazdák. „Vannak olyan, már végzett tanulóink, akik a mai napig ilyen helyeken dolgoznak. De sajnos a végzősök nagy többsége elmegy külföldre, szintén mezőgazdasági munkát végezni” – egészítette ki. Hangsúlyozta, az itt megszerzett tudást a talpraesett végzősök mindenképpen tudják kamatoztatni, és a mezőgazdaságban elhelyezkedve jó megélhetést biztosíthatnak maguknak és családjuknak. Manapság rengeteg pályázati lehetőség van az erre vállalkozó gazdáknak – tette hozzá.
„Inkább külföldön szeretnék majd dolgozni. Időszakos munkákat akarok vállalni, majd egy idő után hazajönni, és itthon gazdálkodni” – fejtette ki érdeklődésünkre Fikó Norbert, az iskola egyik, tizedik osztályos tanulója. „Az én célom, hogy patkolókovács legyek itthon. Mivel érdekel a lovász szakma, ezért választottam a mezőgazdasági szakot” – fejtette ki Gyergyai Tibor Gabriel, egy másik, tizedik osztályos tanuló.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!