A képviselőház döntéshozó kamaraként hagyta jóvá a sokat vitatott jogszabályt, amelyet kihirdetésre továbbítottak Klaus Johannis államfőnek. A törvény az elnök jóváhagyását követően jelenik majd meg a Hivatalos Közlönyben.

A honatyák által megszavazott tervezet szerint a kereskedelmi egységeknek úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül kell beszerezniük a kínált termékeik legalább 51 százalékát, köztük a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a mézet, a tojást, a tejtermékeket és a sütőipari termékeket. Ellenkező esetben 150 ezer lejig terjedő pénzbírságra számíthatnak, a visszaeső mulasztók esetében pedig hat hónapig terjedő időszakra fel is lehet függeszteni a bolt tevékenységét. A jogszabály nem vonatkozik azokra a kereskedelmi egységekre, amelyek üzleti forgalma nem haladja meg az évi 2 millió eurót.

A szlovák példa

Megtörténhet, hogy az Európai Unió illetékes testületének sem fog tetszeni az új jogszabály. Az elmúlt hónapban az EU diszkriminatívnak minősítette azt a Szlovákiában elfogadott törvényt, amely kimondja, hogy a kereskedelmi üzletláncok polcain milyen arányban jelennek meg helyi termékek. Az EU a szlovák szabályozásnak ezt a részét a többi uniós tagország termékeire nézve diszkriminatívnak nyilvánította, s ezért az Európai Bizottság az arányt jelző táblák eltávolításáról intézkedett, illetve előírta a törvény módosítását.

Nini Săpunaru, az alsóház mezőgazdasági bizottságának liberális párti (PNL) elnöke elmondta, a nagy üzletláncokat tömörítő egyesület által megfogalmazott módosításokat nem vették figyelembe, így a törvénytervezet az eredeti formájában került a parlament elé. Săpunaru szerint a jogszabály nem sérti az egységes uniós piac elvét, és úgy tudja, az új törvényt nagyon sokan várják az országban.

Egy nappal korábban a nagy üzletláncokat tömörítő egyesület (AMRCR) bejelentette: több multinacionális áruházlánc azzal fenyegetőzik, hogy bezárja romániai boltjait, amennyiben a törvénytervezetet elfogadja a parlament. A szupermarketek főként azt kifogásolják, hogy a tervezet szerint az előírások be nem tartása a bolt tevékenységének felfüggesztését vonhatja maga után.

Ezenkívül a termékbeszerzésre vonatkozó cikkelyeket is aggályosnak tartják, állításuk szerint szűk az a határidő, amit a termelőktől beszerzett áruk kifizetésére adnak. Adrian Manolache, az AMRCR ügyvédje szerint a jogszabály beszerzési gondokat is felvet. Szerinte a helyi termelőknek szövetkezniük kellene, mert csak így van esélyük eredményesen tárgyalni a kiskereskedelmi üzletláncok képviselőivel. „Nem várhatják el, hogy hazai élelmiszerek legyenek minden polcon, ha közben csak egy teherautónyi árut szállítanak\" – mutatott rá. Hétfőn egyébként a Versenytanács is kifogásolta a törvénytervezetet.

A kistermelőket védelmezték Strasbourgban

Az Európai Parlament mezőgazdasági és ipari ügyekért felelős képviselői egyébként kedden a szupermarketek gazdákat és kistermelőket károsító tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata ellen szólaltak fel a strasbourgi plenáris ülésen. Arra szólították fel az uniós bizottságot, hogy tegyen lépéseket az erejüket és befolyásukat kihasználó szupermarketek kis- és középvállalkozásokat büntető kereskedelmi politikája ellen.

Véleményük szerint a mezőgazdasági termelők, illetve a kis- és közepes vállalkozások különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben. Elmondták: gyakran arra kényszerítik őket, hogy veszteséggel adják át termékeiket az áruházláncoknak, de előfordul az is, hogy az ártárgyalásokon a szupermarketek erőfölényüket kihasználva a termelőkre hárítják a leárazások, vagy az akciók bevételkiesését.

A kifogásolt esetek között említették még a késői kifizetést és azt, hogy gyakran a beszállítókra terhelik a szállítás és a raktározás költségeit is, de nem ritka a szerződések egyoldalú módosítása sem. Elmondták, hogy az önkéntes és önszabályozó rendszerek „korlátozott eredményeket\" mutatnak a megfelelő végrehajtás hiánya miatt, mivel a gazdák attól félnek, hogy kiszorulnak az ellátási láncból.

Állásfoglalásukban azt hangsúlyozták, hogy az Európai Unió kerettörvényének biztosítania kellene azt, hogy az „európai mezőgazdasági termelők és fogyasztók igazságos adásvételben részesülhessenek.\" Kellően erős szankciók bevezetésére van szükség a tisztességtelen kereskedelmi magatartás megváltoztatása érdekében – húzták alá.