A Dacian Cioloş vezette szakértői kabinet azután szánta el magát a lépésre, hogy hatalmas nyomás nehezedik rá a hazai gazdák részéről, miután a két évvel ezelőtti enyhe szigorítás ellenére a külföldiek hektárszámra vásárolják fel a termőföldeket az országban.

Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter nemrég elmondta, egyetértettek abban a miniszterelnökkel, hogy meg kell nehezíteni a külföldi kereskedelmi társaságok és magánszemélyek földvásárlását. „Olyan szűrőket vezetünk be, amelyek segítségével ellenőrizni tudjuk, hogy ne szerezhessen akárki földterületet Romániában. Nyilvánvalóan azokat a személyeket célozzuk meg, akik nem rendelkeznek román állampolgársággal” – jelentette ki egy agrárfórumon a tárcavezető, elismerve, hogy eddig rengeteg telekspekuláns vásárolt területet Romániában.

Belföldi termelők és gazdaegyesületek régóta sürgetik a hatóságokat, hogy valamilyen formában hosszabbítsák meg a külföldiek földvásárlásának 2014-ben lejárt tilalmát. Románia 2007-es csatlakozásakor hétéves moratóriumban állapodott meg az Európai Unióval a külföldi magánszemélyek termőföldszerzése kapcsán, és ezt a megállapodást nem sikerült újratárgyalnia.

Mivel az országban a földpiac liberalizációja előtt is birtokolhattak termőföldet külföldiek az ott bejegyzett cégeiken keresztül, jó minőségük és a nyugat-európaiakhoz viszonyított alacsony áruk miatt a romániai földek már korábban kapósak voltak. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtti hivatalos adatok szerint az ország kilencmillió hektárra rúgó megművelt mezőgazdasági területeinek közel tíz százaléka külföldiek által alapított cégekhez került vásárlás vagy koncessziós szerződés révén.

A moratórium lejárta után Románia szigorított a földvásárlás feltételein, így 2014-től az adott földterület bérlőit, a településen élő 40 év alatti földműveseket, a szomszédos parcellák tulajdonosait és az államot is elővásárlási joggal ruházták fel. Ezzel azonban nem sikerült megálljt parancsolni a külföldiek masszív földbeszerzésének. Az amszterdami Transnational Ins­titute tavalyi, az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottsága számára készített tanulmánya arról tanúskodik, hogy Románia az EU-ban első helyen áll a külföldiek által birtokolt földterület nagysága tekintetében.

A jelentés szerint az ország termőföldjeinek immár mintegy negyven százaléka került idegenek kezére, ezek tíz százaléka pedig nem uniós állampolgár, hanem többnyire közel-keleti, elsősorban arab befektető. Szakértők szerint a nem hivatalos jelentés egyáltalán nem jár messze a valóságtól, a Kárpátokon túli, rendkívül foghíjas kataszteri nyilvántartás jellemezte megyékben ugyanis a külföldiek jelentős része zsebszerződéssel vásárolt földet, amelyet csupán a moratórium eltörlése után telekkönyvezett a saját nevére.

„A többi uniós tagállamban gátat szabtak a termőföldek elkótyavetyélésének, Lengyelországban például ötéves tilalmat vezettek be az állami földek eladására. Nálunk viszont egyszerűen kicsúszott a talaj a politikai döntéshozók lába alól, és hagyták, hogy az idegenek felvásárolják a nemzeti vagyont” – nyilatkozta a napokban Laurenţiu Baciu, a romániai mezőgazdasági termelők egyesületeit tömörítő liga elnöke. Szerinte a külföldiek földvásárlásának kérdése nemzeti hatáskör, nem pedig uniós kérdés, így Brüsszelnek semmilyen beleszólása nem lehet abba, ha a bukaresti hatóságok korlátoznák a külföldiek termőföldvásárlását.

Hasonlóképpen gondolják mindezt azok a liberális (PNL) törvényhozók, akik a Cioloş-kormány tervével párhuzamosan önálló módosító indítványt dolgoztak ki a földvásárlás szigorítása céljából. Az új tulajdonosnak például az adás-vétel megkötése után legtöbb hat hónapon belül mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia a termőföldön, nem végezhet kereskedelmi tevékenységet adóparadicsomban, nem lehet adóssága egyetlen ország pénzügyi hatóságával szemben sem, cégek esetében pedig kötelező módon társulniuk kellene román társaságokkal, alkalmazottaik 90 százalékát pedig romániai munkaerőből kellene toborozniuk.

Daniel Gheorghe parlamenti képviselő úgy véli, ezek a feltételek elriasztanák a külföldi telekspekulánsokat és azokat a befektetőket, akik többnyire a származási országuk nyújtotta állami támogatások megszerzése érdekében vásárolnak földet Romániában, amelyet azonban parlagon hagynak.