Elégedetlenek az őstermelők a kormány legújabb piaci szabályozásaival, amelyekkel az adócsalást, illetve a viszonteladókat szeretnék visszaszorítani: az első napok tapasztalatai szerint az intézkedések nem hatékonyak, ráadásul rengeteg plusz papírmunkát eredményeznek.

Lassan egy hete, május elsejétől a gazdáknak, akik a piacokon értékesítik a terményeiket, illetve állataikat, termelői bizonylatot kell felmutatniuk, továbbá a naponta eladott terménymennyiséget be kell jegyezniük a forgalmazói füzetbe.

A vonatkozó jogszabály másik kitétele, hogy a piacfelügyeleteknek az elárusító felület legkevesebb 40 százalékát olyan termelőknek kell kiadniuk, akik termelői igazolvánnyal és forgalmazói engedéllyel rendelkeznek. Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter elmondása szerint a cél az, hogy az igazi termelőket megóvják a viszonteladók és az illegálisan forgalmazók tisztességtelen versenyétől.

Szigorú előírások

A tavaly elfogadott, 2014/145-ös számú jogszabály októberben lépett életbe, és úgy rendelkezett, hogy a 2001-ben elfogadott törvény alapján kiállított termelői bizonyítvány használható, amíg még érvényes, de 180 napnál nem tovább, így május elsejétől már minden piacon kötelező módon az újfajta bizonylatokat kell kifüggeszteniük a standokon. Aki ezt nem tette meg, 300 lejes pénzbírságra számíthat.

A bizonylaton fel kell tüntetni a gazda nevét, azt, hogy mekkora területen gazdálkodik, mit termel, valamint hogy hány állattal szerepel a helyi önkormányzat mezőgazdasági regiszterében. Az irat a kiállítástól számított egy évig érvényes, ám félévenként meg kell hosszabbítatni, továbbá rajta kell hogy legyen a polgármester aláírása és pecsétje.

A bizonylatot a magánszemélyeknek csak úgy állíthatják ki a hatóságok, ha a mezőgazdasági regiszter adatai, valamint a helyszíni szemle alapján meggyőződtek, hogy valóban megműveli a földjét, és annyi állatot tart, amennyire bizonylatot kér.

Megoldásra váró gondok

Hat nappal a törvény életbelépése után azonban az ország sok vidékén azzal szembesülnek a piacigazgatóságok, hogy a jogosítványokat még ki sem nyomtatták, az illetékes helyhatósági szervek, a polgármesteri hivatalok pedig nem bocsátották ki az igazolványokat és a füzeteket. Külön kérdést jelent továbbá, hogy mi legyen a romlott áruval. Ezt ugyanis nem lehet besorolni a megmaradt árukészletbe.

Erre a miniszter azt válaszolta, hogy „a piacon megromlott árut be kell írni az eladott árumennyiségbe, minket ugyanis nem érdekel, hogy mennyi árut adott el a termelő, ugyanis nem ennek alapján adóztatjuk. Bennünket az érdekel, mennyi került piacra, menynyi hagyta el a termelés helyét, s mennyi érkezett be a piacra\".

A mezőgazdasági miniszter, miután látta, hogy az új jogszabály alkalmazása nem sikerült az elvárásoknak megfelelően, úgy nyilatkozott, hogy szerdán még egyszer elemezni fogják a helyzetet. Ennek az elemzésnek az eredményeiről szerda koraestig nem kaptunk hírt.

Nehéz az ellenőrzés

Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi piacgondnokságot ellátó Tega köztisztasági vállalat igazgatója viszont nem bízik az új rendelkezések hatékonyságában. Mint kérdésünkre emlékeztetett, a viszonteladó cégek, engedélyezett magánszemélyek forgalmi és profitadót fizetnek, így kötelező módon számlát kell adniuk a vásárlóknak.

Az adócsalás tapasztalatai szerint a piacon általában úgy történik, hogy a meglévő földterületükre kiváltják az őstermelői engedélyt, de az ott megtermelt mennyiség mellett még viszonteladóként is értékesítenek árut, lerakatokból vásárolják fel és továbbadják, ám ezután már nem adóznak. Az új bizonylattal ezt próbálják kiküszöbölni, abban bízva, hogy ha a bizonylaton szerepel, hogy mekkora földterületen gazdálkodik az árus, akkor nem adhatja el az ott megtermelhető zöldség vagy gyümölcs többszörösét.

Tóth Birtan Csaba lapunk megkeresésére kifejtette, időben kicserélték a régi bizonylatokat, a sepsiszentgyörgyi piacon már az új előírás szerinti adatok szerepelnek a standoknál. A viszonteladókat ez semmiben nem korlátozza, annyi megszorítás van, hogy a piacgondnokságok kötelesek a helyek 40 százalékát fenntartani az őstermelőknek.

A spekulánsokat azonban továbbra sem lehet hatékonyabban ellenőrizni, hiszen hiába szerepelnek az adatok a bizonylaton, ha nem vezeti pontosan a saját könyvelést, nem lehet fölbecsülni, mennyi termés lesz egy adott földterületen, és mekkora menynyiség kerül forgalomba a piacon. Ugyanakkor bizonyítani is nehéz, hogy a standra került sárgarépát mind megtermelte, vagy egy részét a lerakatból vásárolta. „Ki fogja megszámolni, hány répa termett, és abból hányat adott el a termelő?\" – tette fel a kérdést a piacgondnokság vezetője.

Az ellenőrzés ugyanakkor nem tartozik a piacgondnokság hatáskörébe, amikor asztalt foglalnak, be kell mutatniuk az őstermelői engedélyt vagy a cégbejegyzési papírokat, és ezek alapján kötnek szerződést. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal igazgatója lapunknak elmondta, bárki bármilyen élelmiszert értékesít, ordát, tojást vagy éppen zakuszkát, köteles bejelentkezni a hivatalnál, hogy követni tudják, hogy például nem a fásszínben főzi a dzsemet, vagy hogy az állatai egészségesek.

Az új bizonylattal azt is ellenőrzik, hogy annyit ad-e el, amennyit megtermelt, vagy bizonytalan eredetű helyről beszerzett terméket ad tovább. Ám Sikó Barabási Sándor is úgy látja, ha a termelők feketén árulnak a piacon, nem vezetik tisztességesen a könyvelést, nehéz az ellenőrzés.

A marosvásárhelyi piacfelügyelet vezetője, Pavel Dumitru is arról számolt be érdeklődésünkre, hogy az árusok nagy része rendelkezik termelői és forgalmazói engedéllyel. Vannak természetesen olyanok, akik még nem vehették át a polgármesteri hivataloktól ezeket az iratokat, ugyanis – akárcsak országszerte történik – azok még nem mindenütt készültek el.

Az igazgató egyetlen olyan esetről tud, amikor egy asztalbérlő lemondott bérleti jogáról, mert túl bonyolultnak tartotta az iratbeszerzést, idős kora miatt már nem vállalkozott az utánajárásra. Amúgy nem tud arról, hogy bárki is visszalépett volna az ügyintézés bonyolultsága miatt a termelői-eladói foglalkozástól.

Sok termelő panaszkodik

A marosvásárhelyi Lajos király (Cuza Voda) utcai piacon egy Nyárád menti néni, aki salátát, spenótot, petrezselyemzöldet árult többek között, sopánkodva panaszkodott: „Miért akarnak belőlünk írnokot csinálni? Nem elég, hogy ásunk, kapálunk, veteményezünk, gyomlálunk, most még hivatalos papírokat is tanuljunk meg kitölteni?\"

Mellette egy fiatal férfi, aki medvehagymát árult, rátromfolt – ő most hogyan számoljon el az erdőben gyűjtött medvehagymájával? Ha szabad ezt árusítani – márpedig szabad –, akkor ne kérjenek tőle termelői igazolványt, mert a medvehagymát nem ő termesztette.

Egy másik árus, aki Maros menti településről hozott zöldséget, békésebben viszonyult az új előíráshoz: „Annyi mindent átéltünk már, hogy ez az új módi már nem ijeszt meg. Eddig is beszereztünk minden szükséges hivatalos papírt, ezután is be fogjuk szerezni. Csak épp ne sürgessenek vele, mert mi nem parancsolhatunk a községházának, hogy most azonnal adja a papírokat\".

Kolozsvári terepszemlénken eközben azt hallottuk, egyelőre csak a hátrányait érzik annak, hogy május elsejétől csak termelői bizonylattal lehet a piacon zöldséget árulni. A Hóstát (Mărăşti) lakónegyedi piacon zöld spárgát kínáló termelő például érdeklődésünkre elpanaszolta, a bizonylat kiváltásával járó bürokrácia szinte ellehetetleníti őket, „csak a ráköltés meg az utánajárás van vele, az egész hercehurca pedig mintegy 30-50 lejbe kerül\".

Felvetésünkre, hogy akkor ezek szerint az intézkedés előnyeit nem élvezik, egy kicsit közelebb hajolva hozzáfűzte: jó lenne persze, ha „ezektől\" a viszonteladóktól megszabadulnának, de ehelyett azt tapasztalták, hogy inkább a termelőket ellenőrzik a rendőrök, akik állandóan a nyakukra járnak.

„Most is ezt a szerencsétlen öregasszonyt vegzálják – mutatott a szomszédos standra, ahol azelőtt két perccel épp egy rendőr vett fel jegyzőkönyvet –, aki a saját salátáját hozta ki a piacra\" – adott hangot panaszának a termelő. Az egyik vevő ugyanakkor kérdésünkre elmondta: őt különösebben nem izgatja a rendelkezés, bár ő is szívesebben vásárol őstermelőtől, mint viszonteladótól.