Az elmúlt öt évtized leggyengébb terméshozamát könyvelhették el tavaly a méztermelők, a romániai méhészet azonban még így is az európai elithez tartozik – hangzott el többek közt azon a Hargita megyei szakmai találkozón, melyet szombaton tartottak Csíkszeredában.
2015. február 12., 15:312015. február 12., 15:31
A gazdák elpanaszolták, miközben a korábbi években átlagban 15–16 ezer tonna mézet gyűjtöttek be, idén ennek a mennyiségnek csak mintegy húsz százaléka került a tárolókba. Várhatóan akácmézből kerül a legkevesebb a standokra, e mézfajta egyébként várhatóan 30 százalékkal fog drágulni.
A Hargita megyei méhészegyesület szervezte rendezvény elsődleges célja az volt, hogy az ágazatban dolgozó székelyföldi gazdáknak tájékoztatást nyújtsanak a támogatásokról.
Lázár Tibor, a megyei méhészegyesület elnöke házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, majd beszédében arra mutatott rá: Románia és Magyarország továbbra is európai nagyhatalomnak számít a méztermelésben.
„Mivel az országban nincs más ágazat, amiről ugyanez elmondható, így joggal lehetünk büszkék a munkánkra” – jegyezte meg. Lázár a méz jótékony hatását hangsúlyozva a termelési mutatók növelésének szükségességéről is beszélt. „A tavalyi termés az elmúlt ötven év leggyengébbike volt, s talán ez is azt mutatja, a méhészek soha nem tervezhetnek csupán egy évre, hiszen a bő esztendők után mindig gyengébb terméshozamú évek következnek” – fogalmazott a méhészegyesület elnöke.
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor felszólalásában az új vidékfejlesztési program kiírásairól tájékoztatta az egybegyűlteket. A volt mezőgazdasági államtitkár rámutatott: a 2015-től hatályos program egyelőre nem sok jót ígér a méhészeknek, mivel a frissen bevezetett támogatási rendszer alapján a méhészeknek kevesebb esélyük van különböző kiírásokra pályázni. Megígérte, lobbizni fog annak érdekében, hogy a program több lehetőséget kínáljon a méztermelő gazdáknak.
Az országos méhészegyesület elnöke, Ioan Fetea előadásában arról beszélt, hogy a romániai méhészet további fejlesztése kizárólag az európai uniós pénzek lehívásának sikerességétől függ, a hatályos vidékfejlesztési program azonban jelentősen hátráltatja a folyamatot.
A magyarországi Mészáros László az Országos Magyar Méhészegyesület felépítéséről és működéséről számolt be. Elmondta, a hivatalos adatok szerint az elmúlt években folyamatosan emelkedett a méhészetek száma Magyarországon: míg 2005-ben közel 16 ezren foglalkoztak ezzel az ágazattal, ez mostanra már meghaladta a 20 ezret.
„Egymillió-százezerhez közelít a magyarországi méhcsaládok száma, amelyek éves méztermése 22–25 ezer tonna, ennek 73 százalékát külföldön értékesítik. A magyar méhészek az akácméz kilójáért 28,8 lejnek megfelelő forintot kapnak, míg a vegyesért 13,7 lejnek megfelelő összeget” – közölte Mészáros.
Romániában 30–40 ezerre tehető a méhészek száma, a gazdák 60 százaléka OME-tagsággal rendelkezik. Az OME 1958-ban alakult, az ország negyven megyéjében működik fiókszervezete, ahol saját értékesítési felületekkel is rendelkeznek.
Románia egyébként méztermelés szempontjából a negyedik Európában, Spanyolország, Németország és Magyarország után. Világszinten a legnagyobb termelők Kína (22 százalékát állítja elő a globális össztermelésnek), az Egyesült Államok (6), Argentína (6) és Törökország (5).
Fogyasztás szempontjából Románia már az utolsók között szerepel az EU-ban. A legnagyobb fogyasztók Németország, Ausztria, Svájc, Magyarország és Görögország évenkénti 2–3 kilogrammal, majd Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia következik 1–1,8 kilogrammal. Romániában az éves, egy főre jutó fogyasztás 0,2–0,4 kilogramm.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!