A mezőgazdasági területek kataszteri felmérésének befejezését sürgette Dacian Cioloş miniszterelnök, aki az önkormányzatok fórumán arra hívta fel az elöljárók figyelmét, hogy a telekkönyvezés és a birtoklevelek kiállításának a lassú folyamata miatt számos gazda esik el a mezőgazdasági támogatásoktól.

A kormány egyébként sürgősségi rendeletet fogadott el annak érdekében, hogy felgyorsítsa a folyamatot. Az intézkedés értelmében az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) 90 millió eurót oszthat szét az önkormányzatok között, hogy az érintett településeken egységesen oldják meg a telekkönyvezés problémáját. A miniszterelnök hangsúlyozta, emellett szakmai támogatást is biztosít a kormány minden önkormányzatnak, amely felvállalja ezt a munkát. Cioloş azt reméli, hogy a mezőgazdasági ingatlan-nyilvántartásba vétel két év alatt befejeződik. A Capital.ro gazdasági portál szerint az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség május végén még azt közölte, hogy az ország mezőgazdasági területeinek alig 14 százaléka került be a hivatalos ingatlan-nyilvántartásba.

A szakportálnak nyilatkozó Mihai Anghel, a gabona- és takarmányfélék külkereskedelmi forgalmazására szakosodott Dolj megyei Cerealcom tulajdonosa arra mutatott rá, hogy a kataszteri felmérések csigalassúságú üteme hátráltatja a romániai mezőgazdaság fejlődését. A szakember szerint a Kárpátokon túli, rendkívül foghíjas kataszteri nyilvántartás jellemezte megyékben a mezőgazdasági területek ára is alacsony szinten maradt, ezzel magyarázható, hogy a külföldiek hatalmas területeket vásároltak meg az országban.

„A jelenséget csak akkor lehet visszaszorítani, ha a mezőgazdasági területek ára eléri az európai átlagot, erről azonban csakis a kataszteri felmérések befejezése után beszélhetünk\" – mutatott rá Mi­hai Anghel. Az amszterdami Transnational Institute tavalyi, az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottsága számára készített tanulmánya egyébként arról tanúskodik, hogy Románia az EU-ban első helyen áll a külföldiek által birtokolt földterület nagysága tekintetében. A jelentés szerint az ország termőföldjeinek immár mintegy negyven százaléka került idegenek kezére, ezek tíz százaléka pedig nem uniós állampolgár, hanem többnyire közel-keleti, elsősorban arab befektető.

Amint arról korábban beszámoltunk, a Hargita Megyei Geodéták Egyesülete a hatályban lévő földtörvények hiányosságaira és visszásságaira hívta fel a figyelmet, és az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökségnek küldött levelükben arra hívták fel a figyelmet, hogy számos előírás nehezíti a telekkönyvezést és a birtoklevelek kiállítását. A geodéták ugyanakkor hangsúlyozták, a jogszabályok számtalan hibát és pontatlanságot tartalmaznak, illetve annyira bonyolultak és átláthatatlanok, hogy gyökeres átdolgozásra szorulnak.