Az eddigi felmérések alapján országos szinten 160 településen mutatták ki a fertőzést, az elmúlt két hónapban mintegy 1000 állat betegedett meg, és legalább 200 elpusztult. A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak, a kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan.

Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat.

Betiltották az állatvásárokat

Hétfőtől egyébként az egész ország területére érvényes, a kérődző állatok szállítását tiltó intézkedést léptettek életbe. Mint kiderült, a betegség terjedése miatt a Maros megyei prefektúra meghatározatlan időre betiltotta az összes állatvásárt a megye területén. A zárlatot nem először rendelik el: szeptember 9. és október 5. között hasonló intézkedés volt érvényben ugyancsak a kéknyelv-betegség gyanúja miatt.

A Maros Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság laboratóriumi vizsgálatai alapján a Marosvécshez tartozó Erdőidecsen és a Héjjasfalvához tartozó Erkeden nyolc szarvasmarhán mutatták ki a betegség jelenlétét.

A helybéli lakosok aggódnak a járvány megjelenése miatt, de arra számítanak, hogy a hőmérséklet csökkenésével elpusztulnak a betegséget terjesztő szúnyogok. A szakemberek szerint amennyiben hét napon keresztül az átlaghőmérséklet 10 fok alá csökken, a betegség terjedése megállítható a jelenleg érvényben lévő intézkedések hatására.

Rovarirtás Hargita megyében

Korlátozásokat vezettek be Hargita megyében is, miután két csíkszéki településen, Karcfalván és Pottyondon is megjelent a kéknyelv-betegség. Az intézkedés korlátozza a gazdákat az állatkereskedésben, de egyelőre nem befolyásolja a gyergyószentmiklósi vágóhíd működését.

Tulajdonosa, Benedek Árpád elmondta: az állatok települések közti szállítása egy esetben lehetséges, ha azokat vágóhídra viszik, így náluk folyamatos a munka. Ráadásul más megyékből is van lehetőség a szarvasmarhák vágóhídra való szállítására, igaz, ahhoz speciális megyeközi engedély kiváltása szükséges. A törvény ugyanis előírja, a gócpontok 20 kilométeres körzetében csak a vágóhídra kerülő állatokat lehet szállítani, minden más mozgás, értékesítés tiltott – közölte kérdésünkre Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.

Hozzátette, ugyanezekben a körzetekben elrendelték a vírust terjesztő rovar irtását is. „Felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy ha az állatoknál elváltozást, megbetegedést észlelnek, jelentsék az állatorvosoknak, akik fel vannak készítve, hogy milyen intézkedéseket kell foganatosítani” – közölte Ladó. Gáll József gyergyószéki állatorvos megkeresésünkre elmondta, Gyergyó térségében eddig nem ütötte fel fejét mostanáig a kór. Ettől függetlenül az itteni gazdákra is érvényesek a korlátozások.

A Kovászna megyei hatóságok erőfeszítései ellenére a kór nem kerülte el Háromszéket sem, holott a megye Moldva felőli határainál ellenőrzési pontokon próbálták kiszűrni a fertőzött állatokat, és fertőtlenítették azokat a járműveket is, melyek korábban állatokat szállítottak. A megyei állat-egészségügyi hatóság laboratóriumában elvégzett tesztek alapján 12 állat vizsgálata következtében merült fel a kéknyelv-betegség gyanúja, s a helyzetet súlyosbítja az is, hogy az állatok hét különböző településről származnak.

Amint arról beszámoltunk, a járványkitörtést az ország déli és keleti részén regisztrálták augusztus elején, ezt követően Erdélyre és a Bánságra is kiterjedt. Eddig Buzău, Temes, Hunyad, Szeben és Brassó megyében jeleztek gyanús eseteket.

Magyarországon is megjelent a betegség

Bár a járvány romániai terjedése következtében szigorú korlátozásokat vezettek be Magyarországon – Csongrád és Békés megye egyes járásaiban megfigyelési zónát jelöltek ki –, Csongrád megye déli részén két kisebb gazdaságban is kimutatta a kéknyelv-betegséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal állat-egészségügyi laboratóriuma.

A betegség hazai megjelenése miatt a hivatal új védő- és megfigyelési zónát jelölt ki: a két érintett gazdaság 20 kilométeres körzetében lévő állattartó telepeken a járási állat-egészségügyi hivatalok állatorvosai vizsgálják a kérődző állatállományt. Ebben a zónában elhelyezkedő gazdaságokban tilos az állatok mozgatása. A legalább 100-150 kilométeres sugárban megállapított védő- és megfigyelési zóna területéről kéknyelvűségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel lehet.

Mivel a betegséget vérszívó szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogellenes kezeléséről is – közölte a hivatal. A szakemberek arra kérik a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv-betegség gyanúja esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz.