Egyre több Hargita megyei gazda rendelkezik törzskönyves állatállománnyal: míg 2013-ban közel ötven gazda több mint ezer állatára kérte a törzskönyveztetést, egy évvel később már közel 150 tenyésztő 4500 szarvasmarhája szerepelt a nyilvántartásban. Idén várhatóan tovább nő ez a szám.
2015. január 29., 15:522015. január 29., 15:52
A Hargita megyei szarvasmarha-állomány tejtermelése és ondózási aránya is jóval felülmúlja az országos átlagot.
Több mint fél évszázada van lehetőségük a Hargita megyei gazdáknak, hogy törzskönyveztessék állatállományukat. Az évek során fokozatosan nőtt az állattartók érdeklődése a törzskönyveztetés iránt, a kilencvenes évek végén pedig elérte az eddigi csúcsot, akkor ugyanis a 40 ezres törzsállományból 10-12 ezer egyed esetében végezték a termelés-ellenőrzést – számolt be Sólyom Gizella állattenyésztő mérnök.
Szász Ilona, a Hargita Megyei Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Hivatal vezetője hozzátette, azt követően viszont volt egy visszaesés, ugyanis míg az 1960-as évektől állami támogatással végezték ezt a tevékenységet a szakemberek, a kétezres évek közepén ez magánkézbe került, majd 2010-ben megszűnt.
2012-ben indult újra, akkor a Brassó megyei Országos Piros-Tarkatenyésztők Egyesülete kapta meg a jogosultságot, hogy az ország területén bevizsgálják a szimentáli törzshöz tartozó egyedeket. Abban az évben Hargita megyében 23 gazda 644 állatát ellenőrizték. Egy év alatt jelentősen nőtt az érdeklődés, így a következő év végén már 44 szarvasmarhatartó 1024 állattal vett részt a programban. 2014-re ez a szám megnégyszereződött: 146 tenyésztő 4488 állatát vették nyilvántartásba.
Hogy 2015-ben pontosan hány állaton végzik a termelés-ellenőrzést, azt majd a hónap végén tudják meg, azonban csak december folyamán további 401 gazda kérte a termelés-ellenőrzésbe való bekerülést – foglalta össze az intézményvezető. Hozzátette, idén elindul a húsmarhák törzskönyvezési és termelés-ellenőrzési folyamata is, ezzel kapcsolatban eddig 35 gazda érdeklődött.
A törzskönyv megszerzéséhez legalább egy laktációt (305 napot) kell tartania az állat termelés-ellenőrzésének, de ezt rendszerint az egyedek élete végéig kérik a gazdáik. Emellett az állatok származásának is ismertnek kell lennie, illetve meg kell felelniük a fajtára jellemző küllemi elvárásoknak is, azaz a törzskönyvben szerepel majd az állat születési dátuma, fajtája, eredete és termelése.
Legalább 10-12 évre van szükség ahhoz, hogy egy átlagis szarvasmarhából elit állatot lehessen kinevelni. Ehhez a mesterséges ondózás ajánlott, illetve megfelelő takarmányozásra is szükség van – állítja a szakember.
Mivel a törzskönyvezett állatoknak ismert az eredetük, így azok értékesebbnek számítanak, és jóval magasabb áron lehet azokat értékesíteni. A termelés-ellenőrzésre évente 70 lejt kell költeniük a gazdáknak minden állat után, emellett a beondózás 50-60 lejbe kerül. Egy törzskönyvezett szarvasmarha akár 8 ezer lejért is értékesíthető, ismeretlen eredetű társaikért viszont legjobb esetben is négyezer lejt adnak. Másik nagy előnye a minőségi állatállománynak, hogy nagyobb a tejtermelése.
A rendszeresen megszervezett állatvásárokon és -kiállításokon egyébként évről évre nagyon jól követhető a szarvasmarhák minőségi javulása, hiszen ezekre csak ismert eredetű teheneket lehet benevezni, így lehetőség nyílik az állatok küllemi fejlődését szemmel követni, illetve ilyenkor közlik a hivatalos termelés-ellenőrzés eredményeit is.
Kérdésünkre Sólyom Gizella kifejtette, akárcsak az elmúlt évtizedekben, jelenleg is az országos átlagon jóval felüli szinten van a Hargita megyei állatállomány tejtermelése és ondózási aránya is.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!