Esélytelennek tűnik, hogy a Hargita megyei települések önkormányzatai befejezzék a közeljövőben a földek ingyenes kataszterezését az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) programja keretében. A legtöbb településen még mindig a földosztással foglalkoznak, a birtoklevelek fele pedig hibás, vagy nincs is kiállítva – állítják a helyi földmérők.
2016. augusztus 18., 14:412016. augusztus 18., 14:41
A kormány júliusban sürgősségi rendeletet fogadott el annak érdekében, hogy felgyorsítsa a kataszteri felméréséket. Az intézkedés értelmében az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) 90 millió eurót oszthat szét az önkormányzatok között, hogy az érintett településeken egységesen oldják meg a telekkönyvezés problémáját. Az ANCPI tervei szerint a kataszterezés településenként zajlik majd, így a magán- és jogi személyeknek nem kell igényelniük a szolgáltatást, amikor azt elkezdik az adott közigazgatási területen.
Rákossy Botond József, a Hargita Megyei Geodéták Egyesületének elnöke szerint Hargita megyében az a legnagyobb gond, hogy a közigazgatási egység a legtöbb településén a földek visszaszolgáltatása sem fejeződött be. „Ahol nincs kiállítva a birtoklevél, ott nem is lehet telekkönyvezni, és ott sem, ahol hibásak a meglévő okmányok” – magyarázta Rákossy. Szerinte sokkal égetőbb a megye lakosainak, hogy megkapják birtokleveleiket, és megtudják, pontosan hol vannak a területeik, csak ezután kellene következnie a kataszteri bejegyzésnek.
„Így most a lovak elé fogták a szekeret – fogalmazott a geodéták egyesületének az elnöke. – Meglehet, hogy a déli megyékben jól működik ez a program, hiszen ott sík terület van, könnyen megy a parcellázás, nem ragaszkodott mindenki a régi helyéhez, így gyorsan kiállították a birtokleveleket is, de nálunk ez nem működik, hiszen a birtokleveleknek több mint fele nincs, vagy hibásan van kiállítva.” Rákossy szerint arra kell összpontosítani, hogy kijavítsák, illetve kiállítsák ezeket, és elkészítsék a parcellázási terveket.
„A bürokrácia miatt lassan a sor végére kerülünk a többi megyéhez képest” – tette hozzá. Szerinte Hargita megye kivételesen rossz helyzetben van, hiszen a bürokratikus eljárások miatt a megyei kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal által kibocsátott birtoklevelek száma egyre csökken, Rákossy rámutatott: gyakran ékezetek miatt utasítják vissza a dokumentációt. Arra is rámutatott, ha 2020-ig nincsenek meg a birtoklevelek, akkor a gazdák a mezőgazdasági támogatásoktól is elesnek.
„A bukaresti illetékeseknek fogalmuk sincs arról, hogy mi a valós helyzet a terepen. Ahogy telnek a napok, egyre nehezebb tisztázni a tulajdonjogokat, hiszen az idősek meghaltak, a gyerekek, unokák nem emlékeznek, vagy nem tudják, hol voltak az eredeti telekhatárok” – mondta Rákossy. Elmondása szerint módosító javaslataik eddig süket fülekre találtak, de a földmérők a közeljövőben ismét elküldik javaslataikat a kataszteri hivatalnak, hogy „visszatereljék őket a valóságba”.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!