A Cioloş-kormány a tavalyi év legutolsó kormányülésén döntötte el, hogy egy évvel elhalasztja a 2013-ban elfogadott, 165-ös számú törvény ama cikkelyének alkalmazását, amely szerint 2016. január elsejéig a helyi és megyei földosztó bizottságoknak véglegesen rendezniük kell az elkobzott ingatlanok (földek, erdők) visszaszolgáltatását. Rákossy Botond József csíkszeredai földmérő szerint nem valószínű, hogy a hátralévő munkát el lehetne végezni egy esztendő alatt.

Mint mondta, a munka volumenét tekintve legjobb esetben is legalább 5–10 évre lesz szükség, hogy teljesen tisztázottakká váljanak a birtokviszonyok. „A munkát mindeddig elsősorban az hátráltatta, hogy a birtoklevelek kiadásához szükséges parcellázási tervek – amely által azonosítható, hogy hol helyezkedik el pontosan az adott terület – egyelőre nem készültek el.

Ez rengeteg problémát szült, mivel korábban parcellázási terv hiányában is kiadták a birtokleveleket. Most pedig az emberek vitatkoznak, hogy hol is van az érintett terület. A másik fő probléma, amelyre a parcellázási tervek készítése során derült fény, hogy a kiállított birtoklevelek jelentős része hibás. A kiadott birtoklevelek mintegy 80 százalékában kisebb-nagyobb hibák vannak. Ez azt jelenti, hogy megyeszinten 100 ezer körüli birtoklevelet kell kijavítani\" – nyilatkozta a szakember.

Azt is megtudtuk, a hibák jelentős része olyan jellegű, hogy a megyei földosztó bizottságnak is láttamoznia kell, az intézmény ellenőrzésén azonban az elmúlt időszakban egyetlen birtoklevél sem felelt meg. Rákossy tudomása szerint eddig megyeszinten mindössze 3–4 településen fogtak hozzá a teljes közigazgatási terület tisztázásához. Ahhoz, hogy a birtokviszonyok minél rövidebb idő alatt rendbe kerüljenek, elsősorban az önkormányzatoknak kellene pénzalapokat előteremteni erre a célra. Azt követően a kataszteri hivatal kellene kompromisszumokat kössön, hogy az elmúlt 25 évben kiadott birtokleveleket, amennyiben azok nem jogsértők, minden apróság miatt ne dobják vissza – fejtegette a földmérő mérnök.

Néhány apró előrelépés

Megtudtuk: egy közepes település esetében (10 ezer hektár alatti közigazgatási területtel) hektáronként hozzávetőleg 70–80 lejbe kerül a parcellázási tervek elkészítése és a birtoklevelek kiállítása. Amennyiben ezzel a munkával elkészülnek, a területeket hivatalból a telekkönyvbe is bejegyzik, ezzel pedig pluszkiadásokat lehet megspórolni. Ezáltal a külterületeket a lakosság pénzbeli hozzájárulása nélkül rendezni lehetne – mutatott rá Rákossy.

Megjegyezte, ezzel szemben, ha magánszemélyként fizetné meg valaki a munkálatokat, az több száz lejbe kerülne az illetőnek – mivel az kevésbé költséghatékony, mint ha nagy területen dolgoznának a szakemberek. Pozitív előrelépés történt az ügyintézésben a geodéták egyesületének tavaly októberi nyílt levelének köszönhetően, amely szerint a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal vezetője a földterületek visszaszolgáltatásának eleve nehézkes folyamatát minden lehetséges eszközzel igyekszik akadályozni. Mint azt a szakember elmondta, elérték, hogy a birtoklevelek másolatáért ne kelljen fizetni, azt a kataszteri hivatal ingyen kiadja, illetve nem szükséges a telekkönyvezéshez a személyi kód sem.

A törvény nem segíti a haladást

Több csíki községvezetőt is megkerestünk arról érdeklődve, hogyan haladnak a birtokba helyezésekkel. A polgármesterek többsége elismerte, bár fontosnak tartják a földügyekkel való foglalkozást, azok tisztázását, a munka nagy terjedelme miatt lassan haladnak. Azt is többen megjegyezték, hogy jelentősen hátráltatta munkájukat a 165-ös törvény, amely miatt mintegy két évig teljesen ellehetetlenítették az előrelépést.

Csíkrákoson tavaly kezdték el a földek felmérését, azaz a birtokba helyezések folyamatát. Egészen addig nem állt rendelkezésükre sem megfelelő szakember, sem megfelelő eszköz. Miután alkalmaztak egy földmérő szakembert, és vásároltak egy megfelelő GPS-eszközt, az év folyamán 300 hektár területet sikerült felmérni – a parcellázási tervekhez is szükséges formában. Jelenleg a felmért állomány tisztázása zajlik – tájékoztatott Császár Attila. A polgármester elmondta azt is, hogy innentől kezdve elsősorban a földtulajdonosokon és a kataszteri hivatalon áll, hogy hogyan halad a munka. Megemlítette azt is, hogy habár a helyiek 25 évet vártak, hogy tisztázhassák birtokaikat, most mégis úgy tapasztalják, nem veszik komolyan az eljárást.

Csíkdánfalván is kevés a tisztázott tulajdonjog, ahogy Bőjte Csongor Ernő polgármester fogalmazott, az elmúlt években a 165-ös törvény életbelépése után csak „állnak, s várnak\", nem tudnak haladni. Ugyan Csíkmadarason a 90-es évek elején a földeket visszaszolgáltatták tulajdonosaiknak, viszont nagyon kevés birtoklevelet állítottak ki. A község önállósodásakor (2002-ben) pedig már el volt lehetetlenítve a birtoklevelek kiszolgáltatása. Bíró László polgármester szerint ennek az az előnye, hogy most már korszerű eszközök állnak a rendelkezésre, így szakszerű, hibátlan birtokleveleket tudnak kiadni. Ugyan ezen már dolgoznak, de egyelőre azok csupán kis hányadát tudták kiállítani.

Lassan haladnak ez ügyben Tusnád községben is, ahol az önkormányzat felelős szakembere számolt be arról, hogy az erdős területek jogi személyek esetében 99 százalékban birtokba vannak helyezve, a verebesi közbirtokosság területei is rendben vannak, már be vannak jegyezve a telekkönyvbe. A tusnádi közbirtokosság esetében pedig egy 2500 hektárnyi területre kell még elkészüljön a parcellázási terv. A mezőgazdasági területek parcellázási terveivel azonban még dolgozniuk kell, hogy le lehessen tenni a kataszteri hivatalhoz. A legnagyobb nehézség, hogy sok módosítást kell eszközöljenek, leggyakoribb hiba a mellékletekben szereplő nevek miatt adódik.

Harmincezer hektárnyi adminisztratív területe van Kászonaltíznek, amelynek mintegy 55 százalékát sikerült eddig felmérni, kitisztázni – közölte András Zoltán polgármester. Ezekre a parcellákra nemcsak birtoklevél van kiállítva, hanem telekkönyvezve is van többségük. Pár éves kihagyás után idén újra dolgozni kezdtek a szakemberek, jelenleg is három terv van kifüggesztve véleményezésre. Amennyiben nem változnak a törvényi feltételek, a földmérők véleménye szerint még 2–3 éves munka vár rájuk.