Amint a cég igazgatója, Serli Csilla a Krónikának elmondta, annak ellenére sikerült jó termésátlagot elérniük, hogy egyáltalán nem számított könnyű évnek az idei a szőlőtermesztők számára. A Nachbil egyébként az egyetlen a térségben, mely hivatalosan is megkezdte a biominősítéshez szükséges átállást, mely – ha minden jól megy, és az ellenőrzéssel megbízott cég is elégedett lesz – három év múlva már a címkéin is feltüntetheti az új besorolást.

Amint Serli Csillától megtudtuk, a bioborok egyre keresettebbek a piacon, ráadásul cégük a kezdetektől fogva kerülte a túlzott vegyszerezést, így indokoltnak látták megtenni a lépést.

Vitaminkúra a szőlősnek

„Gyomirtót, rovarirtót és műtrágyát egyáltalán nem használunk, kizárólag természetes szerekkel dolgozunk, például különféle gyógynövénykivonatokkal, paraffinolajjal, baktériumszuszpenzióval, édesköményből és algákból készült permettel kezeljük a szőlőt” – fejtette ki az igazgató.

Rámutatott: míg a szokványos módszereket alkalmazók a vegyszereket a kórokozók elpusztítására használják, ők arra törekszenek, hogy a szőlőt erősítsék, a tőkéket javítsák fel, hogy ellenállóbbak legyenek a környezeti ártalmakkal szemben. „Olyasmi ez, mintha valaki vitaminkúrát tartana” – ecsetelte a borász. Elmondta: műtrágya sem kerülhet emellett az ültetvényeikre, kizárólag istállótrágya, a gyomirtók alkalmazását pedig a kapálás „váltja ki”.

Mint megtudtuk, a 22 hektáron termelő Nachbilnél idén is sikerült az átlagtermésnek megfelelő, 60 ezer liter bor előállításához szükséges szőlőt leszedni, melyből zömében prémiumkategóriás ital készül. Érdeklődésünkre Serli Csilla elmondta: a biotermelők is kapnak állami támogatást az ágazatban, azonban úgy vélte, ez semmiképp nem fedezi azt a pluszt, amennyivel többet költenek a hagyományos módszereket alkalmazókhoz képest, főleg hogy a szerek többségét Ausztriából szerzik be.

Az igazgató szerint ez a hozzájárulás az átállási időszakban picivel több, mint 130 euró hektáronként évente. Hogy pontosan mekkora költséggel jár a biotechnológia alkalmazása, nem tudtuk meg, a szakértő szerint ugyanis most igyekszenek mindent összeszámolni, hogy kapjanak egy pontos képet a kiadásokról.

Termékek önálló karakterrel

„Nem igaz, hogy nem lehet biotermesztéssel jó borokat előállítani, csak nagyon oda kell figyelni, állandóan megfigyelés alatt kell tartani a szőlőt” – szögezte le az igazgató, aki azt is elárulta lapunknak, hogy a biotechnológiára való áttérés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a termőterület jellegzetességeit hűen tükröző úgynevezett terroir borok előállítására. Ezekre, mint elmondta, a talaj, a mikroklíma, a szőlőfajta és sok-sok egyéb tényező is hatást gyakorol, önálló karaktert kölcsönöz a terméknek, és nem utolsósorban érződik rajta a borász személyisége, törődése is.

Mint megtudtuk, a Nachbil társtulajdonosa és vezető borásza, Johann Brutler a jellegzetesen savas borokat adó krasznabélteki ültetvényén egyebek mellett évek óta termel kiváló Syrah bort, és ígéretes a fekete leányka is, melyet 2011-ben kezdtek el telepíteni, azonban már 2013-ban aranyérmet hozott számukra a rangos Kárpát-medencei borversenyről.

Az Európai Bizottság biotermeléssel foglalkozó állandó uniós bizottsága egyébként 2012-ben új szabályokat fogadott el az ökológiai borokra vonatkozóan. A rendelet meghatározza, hogy a borászati eljárások és anyagok közül melyek alkalmazhatók bioborok készítéséhez.

Tilos például a szorbinsav használata és a kéntelenítés, az ökológiai borok szulfittartalmának pedig – a maradékcukor-tartalomtól függően – literenként legalább 30-50 milligrammal alacsonyabbnak kell lennie a hagyományos módszerrel előállított borok szulfittartalmánál. Az EU-ban a bortermelés az utolsó olyan ágazat, amelyet még nem fednek le teljes egészében a biotermelési szabványokra vonatkozó uniós szabályok.