Az orbaiszéki gazdák hétvégi éves találkozóján Kozma Béla, a Kovászna megyei agrárkamara igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdasági minisztériumban ismertették a tejtermelők gondjait: miközben egy liter tej előállítási ára 1,20 lej, gyakran ennek a feléért kénytelenek eladni. Felvetésükre azt a választ kapták, hogy a tej árát nem lehet kormányintézkedésekkel befolyásolni.

Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke eközben arra mutatott rá, hogy több ízben is találkoztak az agrártárca vezetőivel, de gondjaikra sem választ, sem megoldásokat nem kaptak. Ötvös szerint éppen ezért kénytelenek lesznek az utcára vonulni. Elmondása szerint megyei szinten szervezik meg a tüntetéseket, amelyek keretében az utcára öntik a tejet, hogy felhívják a figyelmet a kialakult helyzetre.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke potenciális megoldásról beszélt. Mint elmondta, külföldi mintát is keresett arra, hogy a jelenlegi helyzetben mi lehetne a megoldás, és arra a következtetésre jutott, hogy ha a gazdák szövetkezetbe tömörülve értékesítenék a tejet, vagy éppen közösen dolgoznák fel a nyersanyagot, akkor jobb árat tudnának kialkudni.

Tamás Sándor a gazdák találkozóján a sikeres dél-tiroli modellt ismertette. Mint ecsetelte, az olaszországi autonóm régióban a tej begyűjtése, feldolgozása és értékesítése is helyi szinten, szövetkezeti rendszerben történik, így sokkal nagyobb a tej felvásárlási ára, mint az európai uniós átlag. Egy ötezer lelket számláló dél-tiroli faluban hatvan gazda szövetkezett, ötszáz tehenet tartanak, a tejből hatvanféle terméket állítanak elő, amit saját és partnerüzletekben értékesítenek.

A szövetkezeti rendszer sikerére egyébként erdélyi példákat is felsorolt a székelyföldi politikus: Székelykeresztúron 600 gazda működteti a tejgyárat, a tagok 1,20 lejt kapnak egy liter tejért, de Illyefalván is megalakult már a Sicland szövetkezet, a helyi Meotis kisüzemben dolgozzák fel a tejet, az ott érlelt sajt pedig hamarosan piacra kerül.

Mint ismeretes, idén áprilistól szűnt meg az Európai Unióban három évtizedig érvényben lévő tejkvótarendszer, emiatt a külföldről beáramló olcsó tejipari termékek kiszorítják a helyi termelőket, akik azt várják a kormánytól, hogy dolgozzon ki hatékony stratégiát arra, hogy ezt a veszélyt kivédje.