– Tízéves működését ünnepli idén a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA). Az Európai Unióhoz való csatlakozás alapfeltétele volt, hogy létrejöjjön egy olyan hivatal, amely a gazdák által igényelhető támogatási kérelmeket elbírálja, és a pénzeket kiosztja. Hogyan működik ma a gyakran bírált intézmény?

– Sajnos azt kell mondanom, hogy ami a kifizetéseket illeti, újra visszaestünk arra a pontra, ahol 10 éve voltunk. 2007-ben iktattuk ugyanis az első igényléseket, azokat csak 2008-ban fizettük ki úgy, hogy még azelőtt elvettük a következő évi támogatási kérelmeket, mielőtt a korábbit kifizettük volna. Idén is hasonló helyzetben vagyunk: a 2015-ös kéréseket elvettük tavaly, valami minimális pénzeket ugyan kifizettünk decemberben, de a teljes kifizetés csak a várhatóan márciusban elkezdődő idei kérelmezési időszak után történik meg. Időközben persze volt nyolc év, amikor a kifizetések teljesen rendben zajlottak.

Volt arra is példa, hogy még az igénylés évében, szilveszterig ki tudtuk fizetni a teljes öszszeget az igénylőknek. Érdemes tudni, hogy 2007-ben indultunk egy agrárpolitikai programmal, amely 2013-ig tartott. A 2014/2020-as időszak egyéves késéssel indult tavaly, amely egy teljesen új rendszer kialakítását igényelte, emiatt haladunk ilyen lassan.

– Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter a keddi bizottsági ülésen azt mondta, 2020-tól felszámolhatják a két kifizetési ügynökséget, az APIA-t és Vidéki Beruházásfinanszírozási Ügynökséget (AFIR). Mi a véleménye erről?

– Minden új mezőgazdasági ciklusban feltevődik a kérdés, hogy lesz-e egy következő éves periódus. 2007-ben sem tudtuk, hogy lesz egy 2014/2020-as vidékfejlesztési program, most, 2016-ban sem tudjuk, hogy lesz-e 2021/2027-es időszak. Ezek olyan dolgok, amelyeket nem mi döntünk el, hanem az Európai Unió tagországai. Én itt túl kicsi vagyok ahhoz, hogy beleszóljak, de megtörténhet, hogy valóban nem fogunk majd létezni. Véleményem szerint egyelőre túl korai erről beszélni.

– Mit gondol, mi az, amiben az APIA erős jelenleg Hargita megyében? Milyen célokat fogalmaztak meg idénre?

– Erősségünk a rugalmasság: törekszünk arra, hogy ha egy gazda bejön az ügynökséghez, azt ne tegye hiába, tudja elintézni a papírügyeit. Amiben tudunk, segítünk, persze a törvényes kereteken belül. Talán emiatt alakult ki egy jó viszony a gazdáink és alkalmazottaink között. Persze 10 év munka után már a kollégák sem olyanok, mint a kezdetekkor: van, aki jobb, türelmesebb, és van, aki gyengébb, türelmetlenebb.

Ugyanakkor vannak időszakok, amikor a munka milyensége és mennyisége miatt kevésbé türelmesek a kollégák, de néha a türelmetlenség jellemző a gazdákra is, ami szintén érthető. Idén megpróbálunk javítani azokon a dolgokon, amelyeken tudunk, szeretnénk, hogy a gazdák is hasonlóan tegyék. Egymásért vagyunk, munkánkat is csak közösen tudjuk jól végezni, emiatt azt javaslom, hogy közösen próbáljunk a viszonyunkon, közös munkánkon javítani.

A célunk mindig is az volt, hogy minél több pénz bejöjjön a megyébe. A gazdák az elején nem hitték, hogy pénzt fognak kapni, később viszont már kötelező érvényűnek tekintették a dolgot. A mai napig, 10 év után sem értik meg az ügyfeleink, hogy ez a pénz a munkáért jár és nem a tulajdonjogért. Tehát ha egy bérlő megműveli a földet, annak jár a támogatás, nem pedig a tulajdonosnak.

Visszatérve a célokra: Hargita megye teljes mezőgazdasági területe 360 ezer hektár, és mi azt szeretnénk, hogy ebből minél többre igényeljenek támogatást. A legnagyobb terület, amire támogatást igényeltek az elmúlt 10 évben, az 195 ezer hektár volt. Az évek során ez a szám 185 ezer és 195 ezer között ingadozott. Erre a területre viszont nagyon sok a gazdánk.

Összehasonlításként: Konstanca megyében 10 ezer támogatott gazda dolgozik 500 ezer hektáron, míg megyénkben jelenleg 26 ezren gazdálkodnak a mintegy 195 ezer hektáron. Tavaly volt az első olyan év, amikor drasztikusan csökkent a gazdaszám, amikor is hatezer gazda megértette, hogy ha nem gazdálkodik, akkor inkább hivatalosan is adja bérbe területeit. A gazdák számának csökkenése normális tendencia, ettől eltekintve a terület hasonló méretű marad, hiszen a gazdálkodók átveszik azokat a tulajdonosoktól. Így a tulajdonosok a bérből tudják kiegészíteni jövedelmüket, míg a gazdálkodók a támogatásból. Ha ez így megy tovább, két év múlva ugyan meglesz a 195 ezer hektárnyi terület, de a gazdák száma 15 ezerre csökkenhet.

– Meg lehet élni ma gazdálkodásból Hargita megyében? Milyen mértékben segítenek a támogatások?

– Meglátásom szerint ha a gazda komolyan veszi a szerepét, akkor ugyan nem tud meggazdagodni, de egészen biztos, hogy meg tud élni a foglalkozásából. Emiatt is biztatjuk a gazdákat, hogy bármilyen mértékű összeg is a támogatás, érdemes élni azzal.