„Vajon hány éve áll a fagyasztóban az a hús, amit egy multinál lehet megvásárolni? Meg vagyok győződve róla, hogy az nem lehet egészséges” – fakadt ki az egyik piaci árus, aki szerint a helyi állattartóknak lassan befellegzett. – A mi otthon tenyésztett állataink bezzeg nem kellenek senkinek.”

Piaci terepszemlénken egyébként mi is azt tapasztaltuk, hogy meglehetősen olcsón kelnek el a jószágok: egy nemrég született borjú 200–300 lejbe, a disznó élősúlyban kilónként 5–6 lejbe került, míg malacot akár hatvan lejért is lehetett vásárolni. „Amikor azt mondták, hogy hét lejt adnának a disznó kilójáért, végiggondolva, mennyit bajlódtam a nevelésükkel, inkább levágtam őket, és kolbászt csináltam belőlük” – jegyezte meg egy másik panaszos.

Az eladók véleménye viszont megoszlik a viszonteladók térhódításával kapcsolatban. Egyik alanyunk szerint ki lehet jelenteni: jó, hogy vannak kupecek, mivel így legalább – ha áron alul is –, de értékesíteni tudják a jószágokat, amelyeket másképp senki sem venne meg.

A kupecgondokkal kapcsolatban Pál Ágoston udvarhelyi állatorvos érdeklődésünkre elmondta, nem minden esetben jogos a gazdák dühe, hiszen közülük több tenyésztő nemcsak saját állatait viszi a piacra, hanem maga is felvásárol, majd ezeket próbálja eladni. Ugyanakkor hozzátette: tudni kell, hogy ez az esztendő nagyon rossz volt a gazdák számára, ezért is lehetnek felháborodva. A tej árát csökkentették, a szarvasmarha kilójáért 2,5–3 lejt adnak, egyértelmű tehát, hogy a tenyésztők munkája nincs megfizetve” – magyarázta.

Pál úgy gondolja, a tenyésztőknek nem kellene egy rossz év eredményei alapján általános következtetéseket levonniuk, legkevesebb három év átlaga alapján kapnak reális adatokat arról, hogy megéri-e állatokat tenyészteni. „Lényegesnek tartom ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy a piac elsősorban a gazdaembereknek, nem pedig a viszonteladóknak van fenntartva, hiszen őket szeretnénk előnyben részesíteni” – jelentette ki az állatorvos.

Marcel Andrei, a Szarvasmarha- és Kecsketenyésztők Országos Szakszervezetének elnöke, mint ismeretes, már korábban jelezte: a romániai állattenyésztők jelentős hányada igen komoly, a termelés további fenntartását is veszélyeztető problémákkal néz szembe.

„Miközben a kormány az állattenyésztés kiemelt szerepéről beszél, sorra hozza azokat az intézkedéseket, amelyek lehetetlen helyzetbe hozzák az állatállomány meghatározó hányadával rendelkező gazdálkodókat. Zuhanó tejárak, romló értékesítési lehetőségek, fogyó takarmánytermő területek – ezek a mi problémáink, a szaktárca pedig úgy tesz, mintha ezt nem látná” – mutatott rá a szervezet elnöke.