Mint mondta, a vonatkozó jogszabályok alapján a tejfelvásárlás Románia területén csak a termelő és az elsődleges felvásárló – akár tejfeldolgozó, akár termelői szövetkezet – által kötött szerződés alapján valósulhat meg.

Az elsődleges felvásárlók kötelesek minden hónap tizenötödik napjáig nyilatkozni az előző hónapban felvásárolt tejmennyiségről. Ezeket a jelentéseket a bukaresti ügynökséghez juttatják el, az év végén pedig azok alapján küldenek kimutatást az éves országos tejtermelésről Brüsszelbe.

Azok a gazdák, akik szabadon értékesítik a megtermelt tejmennyiségüket – korábban szabad értékesítésű tejkvótával rendelkeztek, tejtermelésüket farmfüzetbe vezették, és minden évben nyilatkoztak arról –, mostantól a helyi önkormányzatoktól egy új típusú mezőgazdasági termelői bizonylatot kapnak, amely mellé kiállítanak egy termelői könyvet.

A bizonylatban szerepelnek azok a mezőgazdasági termékek (köztük a tej is), amelyeket a mezőgazdasági regiszter alapján értékesíthet az illető. A termelői könyvbe naprakészen vezetni kell az eladásra került tej és tejtermékek mennyiségét is – magyarázta a szakember. Megjegyezte, míg a jogi személyek számlázzák a nagyüzemeknek eladott tejmennyiségüket, a magánszemélyeknek – számlaképesség hiányában – a termelői könyvbe kell vezetniük az eladott tejmennyiséget is.

„A gazdáknak ajánlott termelői szövetkezetekbe tömörülni annak érdekében, hogy befolyásolni tudják a tejárakat, ezáltal pedig megmaradhassanak a tejpiacon. Az említett szövetkezeteknek az elismertetéséért – a szükséges okiratok csatolásával – az APIA megyei kirendeltségein nyújthatnak be kérvényt\" – mutatott rá Váncsa Rozália. Elmondta továbbá, csak azt követően válhatnak elsődleges felvásárlóvá a termelői szövetkezetek, miután szövetkezetként bizonyították, hogy tagjaik termeléssel is foglalkoznak.

Amint arról beszámoltunk, a tejkvótarendszer áprilisi eltörlése óta több mint 20 százalékkal csökkent a tej felvásárlási ára az Európai Unió tagállamaiban, derül ki az Európai Bizottság legfrissebb felméréséből. Az árcsökkenés – amely főként a tejtermelők életét nehezíti meg – a kvótarendszer eltörlése miatti kínálatnövekedéssel, a kereslet fokozatos csökkenésével magyarázható, ezt a tendenciát ugyanakkor az orosz importtilalom is felerősíti.

A tejtermelő gazdák egyébként már országszerte tiltakozó megmozdulásokat szerveztek, a tejártámogatás beveze­tését, az üzemanyagpótlék kifizetését, a szarvasmarha- és juh­export tilalmának feloldását, a hátrányos helyzetű övezetben élő gazdák elmaradt szubvenciójának rendezését követelve a kormánytól.